Az akkori kormány 2005 júliusában hozott rendeletet a szociálpolitikai tanács összetételéről, szervezetéről és működéséről. Ebben az intézmény hét regionális szociálpolitikai tanácsból, valamint az országos szociálpolitikai tanácsból állt. A regionális tanácsok - egyebek mellett - véleményezték a települési önkormányzat és a helyi önkormányzati társulás szolgáltatástervezési koncepciójának tervezetét, továbbá értékelték, elemezték a szociális és gyermekvédelmi tárgyú jogszabályok megvalósulását. Ezek a tanácsok 15 tagból álltak, tagjainak többségét a régióbeli szociális intézmények és társadalmi szervezetek delegálták, míg három tagot az illetékes miniszter nevezett ki.
Az országos szociálpolitikai tanács a megyei, fővárosi önkormányzat szolgáltatástervezési koncepcióját véleményezte, de joga volt állást foglalni a szociális és gyermekvédelmi szakmai koncepciókról is. Ez a tanács 13 tagból állt, akiket az országos önkormányzati érdekszövetségek, a szociális intézmények fenntartói, az érdekképviseletek delegálták. Itt a miniszter képviselőjének egy helye volt.
Júniusban még méltatták
A regionális tanácsok és az országos tanács ügyrendjét még 2005-ben megalkották, azok ma is elérhetők az interneten. A működésükről viszont nincs információ. Ezért hatott újdonságként az, hogy idén áprilisban határozatot hozott a kormány a szociálpolitikai tanács megalakításáról, amelyet azért hoztak létre, hogy a szociális területen támogassák a módszertani és szakmafejlesztést. A 15 tagú tanács elnöke a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár lett.
Az MTI júniusi híre szerint átadták a szociálpolitikai tanács szakmai kollégiumainak megbízóleveleit. Hét kollégium alakult 84 taggal. Ezek a gyermekek, az idősek, a fogyatékossággal élők, a szenvedélybetegek, a hajléktalanok, a szociális és gyámügyi igazgatás, valamint a rehabilitációs és fejlesztő foglalkozás ügyeivel foglalkoztak. Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára akkor úgy fogalmazott: meg tudják mutatni a társadalomnak, hogy a kormány komolyan veszi a szakmai dialógust, intenzív párbeszédre törekszik, valamint jelzik a szakmának, hogy megbecsülik a tudást, a tapasztalatot.