Az előzetes adatok alapján a második negyedévben 2,6 százalékkal bővült hazánk GDP-je, ami jóval meghaladta a piaci szereplők várakozását. Az adatokból jól látszik, hogy az első negyedév gyengébb eredményét egyszeri tényezők okozták, mert április és június között szinte minden szektor jól teljesített. Az év első felében összességében így 1,7 százalékos volt a növekedés üteme - olvasható az NGM közleményében, illetve ugyanezt mondta Varga Mihály mai sajtótájékoztatóján is.
A második negyedévben kiegyensúlyozott volt a gazdasági növekedés szerkezete, a bővüléshez lényegében minden szektor hozzájárult. Erősödött az ipar, különösen a járműgyártásnak és az elektronikának volt nagyobb a kibocsájtása. A mezőgazdasági termelés a tavalyi szinthez képest kedvezően alakulhatott az előzetes agráradatok alapján, hiszen mind a betakarított, mind a lábon álló termés jónak ígérkezik. A béremeléseknek köszönhetően a piaci szolgáltatószektor is erősödni tudott. A reálbér emelkedésének keresletélénkítő hatását részben az is mutatja, hogy a kiskereskedelmi forgalom mintegy 6 százalékkal bővült a második negyedévben.
A keresleti oldalon a fogyasztás és a nettó export is jelentős mértékben támogatta a növekedést. A fogyasztást a bérek emelkedése mellett a visszafogott inflációs környezet és a kedvező foglalkoztatási adatok is jelentős mértékben erősítették; ez utóbbit jól szemlélteti, hogy a második negyedévben mintegy 140 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás éves alapon. A külkereskedelmi többletünk az első félévben 5,3 milliárd euróra duzzadt, ami mintegy 1 milliárd euróval meghaladta a tavalyi, szintén kiugróan magas szintet.
2016 második felében a GDP növekedése érdemben gyorsulhat, köszönhetően az otthonteremtési programnak, a mezőgazdaságnak, valamint a tovább bővülő fogyasztásnak. A második negyedévben már gyorsult az uniós pályázati támogatások kifizetése, de a második félévben várható a fokozódó felhasználás, ami erősítheti az építőipart is. A második féléves gyorsulást az is alátámasztja, hogy a növekedés fenntartható, ugyanis a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi pozíciója tovább erősödött a közelmúltban.
Mindezek alapján 2016 egészében továbbra is tarthatónak látszik a kormány 2,5 százalékos növekedési előrejelzése.