A tárcavezető szerint a pénzpiaci befektetőknél kevésbé a forintgyengülés, inkább az árfolyam változékonysága számít.
Bár az elmúlt két hónapban a külföldi befektetők eladtak állampapírokat 400-500 milliárd forint értékben, ugyanakkor ilyen jellegű mozgások az aktuális görög helyzet ingadozásával korábban is megfigyelhetőek voltak. A hosszú lejáratú állampapírhozamok emelkedése mögött sem elsősorban a forintgyengülés áll, hanem a fejlett piaci hozamok emelkedése. A gyengébb forint hozzájárul a külkereskedelmi többlet növeléséhez, ugyanakkor, tekintettel arra, hogy az export importtartalma nagy, az árfolyam-elmozdulás hatása nem számottevő - magyarázta Varga a lapnak.
Még tartozunk az EU-nak
Idén a hátralévő devizalejáratok összege alacsony, ezért nincs szükség nemzetközi piacokon devizakötvények kibocsátására. Jövőre esedékes azonban az uniós hitel utolsó, 1,5 milliárd euró összegű törlesztőrészletének rendezése. Emiatt felmerülhet a devizakötvény-kibocsátás, de a kormány alapvetően továbbra is elkötelezett az államadósság devizaarányának mérséklése mellett.
Ezt a törekvést támogatja az, ha az adósságkezelő devizalejáratokat forintkibocsátásokból finanszíroz. Figyeljük azonban a piac reakcióit, és ha nem látjuk megfelelőnek a forintpiaci keresletet, így az adósság és a hiány finanszírozásának biztonságát, megfontoljuk a devizakötvény kibocsátásának lehetőségét - mondta Varga.
A bankadó kivezetése nincs napirenden, azonban 2018 után az adó kulcsát tovább közelítjük az unióban alkalmazott kulcsokhoz, amelynek mértékére a kormány legkorábban 2018-ban tesz javaslatot - mondta a miniszter, aki szerint egyelőre nincs tervben újabb banki részvénycsomag-vásárlás - derül ki az interjúból.