A területileg differenciált közfoglalkoztatási bérezésre vonatkozó elképzelést a kormány nem támogatja - derül ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Szél Bernadett LMP-s országgyűlési képviselő kérdésre adott írásos válaszából. Az állami közfoglalkoztatást átmeneti megoldásnak tekintjük, amelyet csak addig indokolt fenntartani, amíg a versenyszféra nem teremt megfelelő számú munkahelyet. Az ország egyes térségeiben ez gyorsabban, máshol lassabban valósul meg. Ettől függetlenül a jelenlegi ösztönzési rendszert mindenhol fenn kell tartani - szögezte le a miniszter.

A kormány az adórendszer átalakításánál kiemelten vette figyelembe a foglalkoztatási szempontokat. Az átalakítás egyik fő iránya ezért a munkát terhelő adók csökkentése és a forgalmi, fogyasztási típusú adók növelése volt. Az egykulcsos, arányos szja bevezetése növeli az álláskeresési hajlandóságot és nagyobb munkateljesítményre ösztönöz. A munkavállalási korú népesség gazdasági aktivitásának folyamatos emelkedése is azt támasztja alá, hogy többen keresnek állást, ha jobban megéri dolgozni - sorolta a tárcavezető.

Az alacsony közmunkásbér a munkakeresést ösztönözné

E rendszerbe illeszkedik a közfoglalkoztatás bérszínvonalának meghatározása, amelynél az az alapelv érvényesül, hogy a közfoglalkoztatással megkereshető jövedelem legyen lényegesen magasabb a szociális segélyezésnél, de ne érje el a piaci béreket. Ez biztosítja az anyagi motivációt a versenyszférában lévő munkalehetőségek elvállalásához. További lényeges szempont a költségvetési korlát, az ország mindenkori teherbíró képessége. Magasabb közfoglalkoztatási bérek esetén az állam nyilvánvalóan kevesebb ember számára tudna közvetlen munkalehetőséget biztosítani, ami ellentétes lenne a foglalkoztatási szempontokkal.

Nem veszélyeztetnék a versenyszektort

Egyrészt még a leghátrányosabb helyzetű térségekben is van nyári szezonális munkaerő-kereslet és nem lenne célszerű, ha a közfoglalkoztatás elszívná ezektől az ágazatoktól a munkaerőt - írta Varga. Másrészt az országon belüli mobilitás javítása a helyi foglalkoztatásnál szélesebb lehetőséget teremt a versenyszférába történő átmenethez. Ez utóbbit segíti elő például az újonnan bevezetett lakhatási támogatás, amely iránt rövid idő alatt több mint 20 ezres érdeklődést regisztráltak. Van tehát értelme a közmunkabér és a piaci bérek közötti különbség fenntartásának. A kormány egyértelműen a versenyszférában történő foglalkoztatás növelésében látja az ország fejlődésének és felemelkedésének zálogát, ezért minden lehetséges eszközzel ennek kíván elsődleges prioritást biztosítani - olvasható a válaszban.