A gazdaságélénkítés első pontjaként a rendelkezésre álló magyar és uniós források igénybevételének felgyorsítását említette Varga Mihály a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamint az Audi Hungária Motor Kft. győri konferenciáján. A kormány azért, hogy minél hamarabb elérhetőek legyenek a 2014-2020-as költségvetési ciklus támogatásai, 2017 első feléig kiírja az összes - elsősorban kapacitásbővítés és foglalkoztatás területén megvalósuló - pályázatot, valamint felgyorsítja azok elbírálását is.
Elmondta: az utóbbi két évben a magyar GDP 3 százalék feletti növekedése stagnáló hitelezési aktivitás mellett valósult meg, ami hosszú távon nem jó, ezért a második pillér a hitelezési aktivitás ösztönzésére fókuszál a következő hónapokban. Ezt segíti többek között, hogy 2016. január 1-től felére csökken a bankadó, 2017-ben pedig újabb csökkentés várható. Varga Mihály reméli továbbá, hogy a jegybank mérlegeli a növekedési hitelprogram (nhp) kivezetésének eszközeit, mivel egy lassabb kivezetés hozzájárulna a hitelezési aktivitás növekedéséhez.
Mindemellett szükség van a hitelezés előtt álló korlátok lebontására, megoldást kell találni arra, miként növelhetnék a bankok biztonságosan a hitelezést a kockázatosabb ágazatokban is.
Fókuszba kerül a szakképzés
A gazdaságpolitikai ösztönző csomag harmadik eleme a rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása, melynek keretében áttekintik többek között, miként lehet tovább bővíteni a közfoglalkoztatás területén elért eredményeket, és rugalmasabbá tenni a közfoglalkoztatást az elsődleges munkaerőpiacra történő visszaintegrálás érdekében.
Varga Mihály elmondta: Magyarország nagy eredményt ért el a segély helyett jövedelem biztosítása programmal, évente 150 ezer foglalkoztatott van közmunkaprogramokban, de ennek felülvizsgálatára van szükség.
Az utolsó, negyedik pont a beruházások ösztönzése, amelynek érdekében 2016-ban is lesz beruházási alap - ismertette a miniszter.
Beszámolt arról is, hogy a modern termelésbe bevonható, jól képzett és széles alaptudással rendelkező munkavállalók számának növelése érdekében a kormány úgy döntött, hogy olyan szakképzési rendszert alakítanak ki, amely alkalmas a gazdaság igényeinek megfelelő, a munkavállalóknak pedig elhelyezkedési lehetőséget adó szakoktatásra.