Biztonságos nyugdíjrendszer, csökkenő áfa, stabil költségvetés - az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) naponta nyilatkozó államtitkára ezzel a címmel foglalta össze a 2017-es költségvetést. Az elmúlt napokban főleg az oktatásért és az egészségügyért felelős tárca kapaszkodott a még senki által nem látott költségvetési tervbe, de hála az elmúlt két hét kormányzati propagandájának, ma már minden közmédia-rajongó tudja, hogy 2017-re eljött, amire Árpád óta várunk - vagyis a tejjel-mézzel folyó Kánaán.

Persze az igazság pillanata kedden jön el, a nap folyamán töltik fel a parlament honlapjára a költségvetési kalandregényt - ebből kiderül, hogy a 2018-as választásokra már most készülő kormány hol szorít meg és hol engedi el a gyeplőt.

Hiába, Varga feladta

Az elmúlt négy évben a kormány hiába várta a felminősítést, az csak nem akart megérkezni: a nemzetgazdasági miniszter épp a Világgazdaság hétfői interjújában mondta el szó szerint, hogy ő személy szerint is feladta a hitelminősítők meggyőzését. Ezzel a kijelentéssel nagy titkot nem árult el Varga Mihály, hiszen annyit már lehet tudni, hogy a tavalyi 2 százalék után és az egy évvel ezelőtti konvergencia programban 2017-re ígért 1,7 százalékkal szemben jövőre 2,4 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak. (Idénre 2 százalék a hiánycél, amiből akár lehetne jobb mérleget is kihozni az első negyedéves számok alapján, de már készül az idei költségvetési módosítás, amely vélhetően szintén hiánynövelő lesz.)

A hitelminősítők - vagy épp a magyar vállalkozások és adófizetők - a gazdaságpolitikai kiszámíthatóságát hiányolják: amit jól illusztrál a nullás költségvetés esete. Orbán Viktor miniszterelnök február elején bedobta a köztudatba, hogy a kormánya megcélozza a nulla hiányú költségvetést - két hónappal később viszont kiderült, hogy nemhogy a nullás költségvetést, de csökkenő hiánypályát is feladják. Az idei 2 százalékos GDP arányos hiányhoz képest a 0,4 százalékpontos lazítás forintosítva nem jelentős, alig 140-150 milliárd forintot jelent.

Lyukakat tömködnek a pluszpénzekből

A nagy bejelentések szerint csak az áfacsökkentés (étterem, baromfi, tej) száz milliárd forintot visz el, ezen kívül már az Emmi is elmondta leszerelendő pedagógusokat és az egészségügyi alkalmazottakat, hogy mind a két szféra forrásai száz-száz milliárd forinttal emelkednek.

Az otthonteremtés állítólagos többletkiadásai akár újabb száz milliárdos többletkiadást jelenthetnek a kormányzati propaganda megnyilvánulások szerint - bár a nem kormányzati hírek arról szólnak, hogy 10 milliós támogatásra eddig érdemben nem adtak be kérelmeket, de a kormányzati statisztikai adatok is arra utalnak, hogy ennek fele-ötöde a reális többletkiadás 2017-re.

Csak ezek a tételek 300 milliárd forintra rúgnak és még nem ismerjük a büdzsé valódi részleteit. Az egészségügynek ígért száz milliárd forint egy külön "alapba" kerül az ígéreteke szerint, amit a bérfejlesztésekre lehet fordítani. Eközben az egészségügyi ellátórendszerből évi több százmilliárd milliárd forint hiányzik.

Nem történt előrelépés a fővárosi kórházátszervezések ügyében sem. Miközben a megyei kórházak az elmúlt években megújultak köszönhetően a német és francia adófizetők támogatásainak, a fővárosi ellátórendszer lepusztult. Az új szuperkórházi rendszer még koncepcionálisan sincs lefektetve, pedig ennek előkészítésére egy jelképes egymilliárdos előirányzatot már az idei költségvetésbe is beterveztek. Sőt, az egészségügyi kormányzat most épp elvetni látszik a fővárosi kórházi rendszer átalakítását, ami abból a szempontból érhető, hogy erre nincs fedezet és a kormányzati akarat is hiányzik a projekthez.

Az eddig elhangzott ígéretek szerint az Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) száz milliárd forintos többlettámogatást kap, ami az Emmi szerint komoly előrelépés, valójában ebből 80 milliárd forint szükséges az adósságok és az idei működési hiány, valamint a törvényben elfogadott béremelésre. Így marad 20 milliárd forintnyi plusz pénz, amit viszont szükséges a 2017 szeptemberi béremelésekre fordítani, amit már 2013-ban törvénybe rögzítettek. Vagyis a közoktatás úgy kap százmilliárdot, hogy abból az utolsó fillérig már mindent elköltöttek, azaz krétára, felújításra az oktatási színvonal működtetésre ebből a száz milliárd forintból egy fillér sem jut.

Növekvő kormányzati zsebpénz

A kormány az idei 2,5 százalék után már 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol - ez a prognózis nem nélkülöz némi optimizmust sem. Az inflációt az idei várható 0 százalék után 0,9 százalékra lőtte be a kormány. Ez az áfacsökkentések mellett reálisnak tűnik, bár itt is felfele mutató kockázatokat lehet inkább látni, ami ellensúlyozhatja az optimista GDP-prognózist.

A nyugdíjak immár lassan egy évtizede csak az infláció mértékével emelkednek, így az emelés januárban 0,9 százalék lesz. A tervek szerint folytatódik az államadósság lassú csökkentése az idei 73,5 százalék után jövőre a mutató a GDP 71,9 százalékra mérséklődik.

A Költségvetési Tanács véleményéből kiderül, hogy a kormány a szokottnál is vastagabban tervezi meg a saját tartalékát: az előre nem tervezett kiadásokra immár nem száz, hanem 120 milliárd forintot kér "rendkívüli kormányzati intézkedésekre", ami a költségvetés általános tartaléka.

Az Országvédelmi Alap 50 milliárdos tartaléka a nevéhez mérten elhanyagolható. Idén még 70 milliárd forint volt a makrogazdasági és tervezési kockázatokra, ugyanakkor - látva a kormány költségvetési rugalmasságát - ez az összeg az előre látható kockázatok fedezésre bőven elegendő.

Nincs megállás - szja-csökkentés jön 2018-ban?

A 2017-es költségvetés egyértelmű felkészülés a 2018-as választásokra, nincs megállás. A kormány az áfacsökkentés mellett évek óta dédelgeti az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetését, ami praktikusan a jelenlegi 16 százalékról 9 százalékra való csökkentését jelentené. Az szja-kulcs már ma is viszonylag alacsony európai adókörnyezeteben, ám a cipő nem is itt, hanem a tb-járulékoknál és a áfánál szorít. Az előbbi drágítja a foglalkoztatást, az utóbbi pedig a korrupciós kockázatot növeli - bár jelentős fehéredés következett be ezen a területen, köszönhetően az online-kasszáknak és a az elektronikus fuvarfigyelő rendszernek, az ekáernek.

Ugyanakkor az szja-csökkentés mellett szól, hogy jól kommunikálható, így annak ellenére is játszanak kormánypárti politikusok ezzel a gondolattal, hogy az 600 milliárdos kieséssel járna költségvetésnek - márpedig Varga Mihály szerint 2018-ban akár erre a lépésre is sor kerülhet.