A kormány egyensúlyra törekszik a 2022-es költségvetéssel, azonban most a gazdaság újraindítása a legfontosabb szempont, ezért el kell fogadni, hogy jövőre sem csökken látványosan az államháztartási hiány – mondta a Portfoliónak adott interjúban Varga Mihály pénzügyminiszter.

Varga többek között kifejtette:

Kapcsolódó

  • Éves alapon 12-14 százalékos növekedés lesz a második negyedévben, az év egészében pedig tartható lesz a 4 százalék feletti gazdasági növekedés. A magyar gazdaság kibocsátása az év második felében meghaladhatja a 2020-as évét. Ez azt is jelenti, hogy a növekedés lesz, de válság előtti, 2019-es szintet még nem éri el. Varga szerint ez 2022 második negyedévében fog megtörténni.
  • Nyitunk, és így nyitnak a korlátozott ágazatok is. Azt várják, hogy a második negyedévben nagyon erős felpattanás lesz. Nagyfokú alkalmazkodás valósult meg nemcsak az állampolgárok, hanem a vállalkozások körében is.
  • Annak nincs realitása, hogy már 2022-nek a fiskális megszorításokról kellene szólnia, ez a kormányzati álláspont vitát váltott ki a Költségvetési Tanáccsal a 2022-es költségvetés véleményezése során. Ők azt mondják, hogy 2022-ben, 5 százalék feletti gazdasági növekedés mellett gyorsabban kellene újra elérni a 3 százalékos hiánycélt. A Pénzügyminisztérium pedig azt mondja, hogy 2022-ben egy hároméves folyamat közepén leszünk, szerintük ugyanis a 2020-ban beütő válság gazdasági következményei nem 1-2 év alatt orvosolhatók. Június 15-ig van idő rendezni a kérdést.
  • A hitelfizetési moratórium június 30-ig él, fontos része, hogy lejárta után sem nőhetnek a havi törlesztő részletek. A kormány elkezdte az egyeztetéseket a Bankszövetséggel, valamint az MNB-vel. Most a tapasztalatok összegyűjtése zajlik, ezután összegzik az esetlegesen megjelenő igényt.
  • Az uniós helyreállítási alap által biztosított hitelt 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt. Ezt a hitelt feltételekhez köti az Európai Unió, így egyelőre nem kívánunk élni vele, és úgy látszik, hogy az országok többsége sem. A tavaly kibocsátott 2,5 milliárd eurós kötvény alapján az árazásában már nincs óriási különbség, így vonzóbb lehet a piaci finanszírozás.
  • Nem az euró szükséges ahhoz, hogy Magyarország versenyképesebb legyen, hanem versenyképesnek kell lenni, hogy csatlakozni lehessen az euróövezethez. Az euró egy euróövezeti gazdaságot sem tudott kellően megvédeni a súlyos pénzügyi válságtól. Inkább azt szeretnék elérni, hogy a versenyképesség-javuláson keresztül jussunk el abba a helyzetbe, amikor már nem kérdés az, hogy Magyarország érett-e az euró bevezetésére.
  • Érte a kormányzatot bírálat, hogy miért nem amerikai típusú helikopterpénz-szórást, vagy éppen Kurzarbeit-ot túlhangsúlyozó döntéseket hozott. A válasz egyszerű: a gazdaságvédelem mellett alapvetően a hosszútávon ható, versenyképességet javító intézkedésekre kell a hangsúlyt tenni. – A következő két év igazolhat bennünket – mondta Varga.