Varga Mihály három dolgot emelt ki, amelyet el szeretnének éri a fizetéssel kapcsolatban a jövőben:
- Kevesebb papírhalmot,
- több kártya-elfogadóhelyet
- és olcsóbb bankolást.
A pénzügyminiszter az ülés után azt mondta, hogy a magyar gazdaság idén éves szinten várhatóan 4,8 százalékkal bővül, jövőre a Pénzügyminisztérium 4 százalék körüli GDP-növekedést vár, a világgazdaság bővülése lassul, recesszió nem lesz, de a növekedés üteme mérséklődik. Át kell gondolni, milyen intézkedésekkel, például a kutatás-fejlesztés kibővítésével, a régiók helyzetének átgondolásával, hogyan lehetne befolyásolni ezt a folyamatot - idézi az MTI a minisztert.
Magyarországon egy év alatt 21 százalékkal nőtt a kártyás fizetések száma, ám az összes fizetési tranzakció mintegy háromnegyede még mindig készpénzalapú - emelte ki Becsei András, a Bankszövetség elnöke az innovatív megoldások támogatására, a már létező digitális szolgáltatások és az e-ügyintézés törvény adta lehetőségeink hatékony kiaknázására tett javaslatot.
A túlzott készpénzmennyiség éves többletköltsége 450-500 milliárd forintra becsülhető. Becsei szerint nem elsősorban a papírpénz, illetve érmék előállítása jelenti a legnagyobb terhet az államháztartás számára, sokkal inkább a készpénzre épülő szürke- és feketegazdaság miatt kieső adóbevételek jelentik a komolyabb veszteséget. Az érintőkártyás fizetés Magyarországon lényegesen könnyebb, mint sok más nyugati országban. A Pénzügyminisztérium által életre hívott és támogatott POS-készülékprogram révén a kereskedők bankkártya-elfogadó terminált igényelhettek, és szintén a jó példák közé tartozik, hogy jövő márciusban kötelező jelleggel indul el az azonnali fizetési rendszer.
A Magyar Bankszövetség a tranzakciós illeték egy részének eltörlésére tett javaslatot, nevezetesen a lakossági ügyfelek elektronikus műveleteinek, azaz elektronikus átutalásainak esetében, egyben azt is indítványozták, hogy az új fizetési szolgáltatók, így a fintech cégek is fizessenek tranzakciós illetéket. A piaci verseny javítását az szolgálná, ha az azonos tevékenységek azonos szabályozás alá esnének. A teljes tranzakciós díjbevétel 226 milliárd forintot jelent, a lakossági tranzakciók mintegy 50-60 milliárd forint illetéket eredményeznek, ebből a lakosság elektronikus műveletei mintegy 10 milliárd forint illetéket hoznak - mondta Becsei.