A kormány hétfőn benyújtotta a konvergenciaprogramot Brüsszelnek, amely a 2013-2016-os gazdasági kitekintést tartalmazza. A magyar gazdaság növekedése idén újraindul, az államháztartás hiánya 3 százalék alatt marad és nincs szükség kiegészítő intézkedésekre a hiánycél eléréséhez - közölte a nemzetgazdasági miniszter keddi sajtótájékoztatóján.. Varga Mihály hozzátette:a 2013-es 0,9 százalékos növekedési prognózist 0,7 százalékra csökkentette a kormány, de továbbra is 2,7 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak. (Az MNB 0,5 százalékos gazdasági növekedést vár 2013-ra.) A tavaly őszi pótlólagos intézkedések elegendőek voltak a 3 százalékos hiánycél kényelmes teljesítéséhez - fogalmazott Varga. Elmondta: a GDP-arányos államháztartási hiány az idén 78,1, jövőre 77,2, 2015-ben 76,1, 2016-ban pedig 73,5 százalékra csökkenhet.

Az idén újra beinduló gazdasági növekedés motorja lehet az idén a jobb mezőgazdasági terméseredmény, csak ez 0,4 százalékkal növelheti a gazdasági teljesítményt. A program a külső kereslet élénkülésével számol, vagyis növekedhet a magyar gazdaság nettó exportja. A növekedés beindítását segítheti továbbá - az NGM szerint - a tavalyi két százalékos államháztartási hiány, valamint az MFB és az MNB növekedést segítő hitelprogramja. Ezen hatásoknak megfelelően számolta újra a makropályát.

Kapcsolódó

 

Konvergenciaprogram (kormányzati prognózis, %)
Mutató20122013201420152016
GDP-vált.-1,70,71,92,32,5
Áht-hiány*-2-2,7-2,7-2,2-1,3
Államadósság*79,278,177,276,173,4
Infláció5,73,13,233
*a GDP százalékában

Lassan csökken az államadósság

Az államháztartásban továbbra is 2,7 százalékos hiánnyal számolnak, jövőre szintén 2,7 százalék a cél, majd 2,2 és 1,6 százalékos deficitet várnak 2016-ra.

Az inflációt a korábbi 5,2 százalék helyett az idén 3,1 százalékra várják, jövőre 3,2 százalékos pénzromlással számolnak, majd 2015-16-ban három-három százalékos infláció elérése a cél. Az euróárfolyam-prognózist a korábbi 283 forintról 293,1 forintra emelték. Ez nem árfolyamcél vagy becslés, hanem az inflációs pályán ezzel számoltunk - szögezte le Varga Mihály, aki hozzátette, hogy  a munkanélküliségi ráta 10,7 százalékra csökkenhet az idén.

Kisebb lesz a tranzakciós illetékbevétel

Az államháztartási kockázatokról szólva Varga elmondta, hogy a tranzakciós illetékben kisebb bevétel várható a tervezett 301 milliárdnál. Az NGM azzal számol, hogy 80 milliárd forint kiesik, az összeg pótlásáról Bankszövetséggel egyeztetnek. A kormány most nem tervezi az illeték mértékének változtatását, a kieső milliárdokat a kockázati tartalékból ellensúlyozzák. Az elmaradást Varga azzal indokolta, hogy rendkívül gyorsan reagáltak a bankolási szokásaik megváltoztatásával a cégek és a háztartások, például több tétel összevont utalásával.

További kockázatot jelent az idei hiányra nézve, hogy a sertéságazatban nem vezethették be a fordított áfafizetést. A kisadózók adóit kevesebben választották a vártnál, ám így az eva és tb-járulékok magasabbak lesznek a tervezettnél - vagyis ez bevételnövelő kockázatként jelenik meg. Szintén pozitív kockázat a közszférában a nyugdíjasok foglalkoztatásnak korlátozása, ami kiadáscsökkentéssel jár. Az IMF-tárgyalások ugyan leálltak, ám a kamatmegtakarítások így is elérhetőek - mondta Varga Mihály.

Az e-útdíj és az online pénztárgépek körüli anomáliát az NGM nem tekinti kockázatnak - modván mind a két intézkedést még az idén meglépik.

Kisebb kiadással számolnak a lakástámogatásoknál, a bérkompenzációnál. A kormány azzal számol, hogy a 400 milliárd forintos tartalék ezen kockázatok alapján csökkenhet, ám még bőven elegendő az idei évre. A rendelkezésre álló tartalék elegendő a kockázatok kezelésére, így tartható a 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycél - hangsúlyozta Varga, aki kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy a kormány nem zárolja a tartalékot.

Varga kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány egyelőre nem számol az euró bevezetésével, az eurózóna jelenlegi állapotában ez nem is prioritás sem itthon, sem az eurózóna országaiban. A miniszter ugyanakkor újra megismételte, hogy azzal számolnak, hogy a tavaszi fordulóban Magyarország kikerülhet az uniós túlzott deficit eljárás alól.