Varga Mihály hangsúlyozta, az év végén várhatóan 73 százalék alá mérséklődik a GDP-arányos államadósság rátája. Megjegyezte azt is, hogy július-szeptemberben 4 millió 451 ezren dolgoztak Magyarországon, 60 ezerrel többen, mint egy évvel korábban, és ez a rendszerváltás óta a legmagasabb adat.

Az első három negyedév adatai alapján jól látható, hogy a gazdaság idei növekedése igazolja a kormány és a nemzetközi intézmények várakozásait, 4 százalék feletti bővülésre lehet számítani - mondta a miniszter. (Bár az IMF és az Európai Bizottság is javított az idei növekedési kilátáson, mindkét elemzés a magyar gazdaság lassulását vetíti előre a következő években - a szerk.)

Kapcsolódó

A növekedéssel kapcsolatos optimizmusát azzal magyarázta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal módszertani okok miatt utólagosan fölfelé szokta korrigálni a számokat, 2014-re vonatkozóan például a 3,5 százalékos becslésből végül az éves növekedési ráta 4,2 százalék lett.

Varga Mihály kiemelte: a reálbérek emelkedése 2013 eleje óta töretlen, idén január-szeptemberben a reálkeresetek 10,2 százalékkal nőttek éves viszonylatban, ez azzal jár, hogy nemcsak a bérek és a megtakarítások nőnek, de a fogyasztás is bővül. A kiskereskedelmi forgalom növekedése 51 hónapja töretlen - tette hozzá.

A miniszter kifejtette: az országban az iparosítás jól halad, ami abból is látszik, hogy az idei év első kilenc hónapjában 5,2 százalékos növekedést tapasztaltak az ágazatban az előző év azonos időszakához képest, 2010 januárja óta pedig 36,3 százalékkal erősödött a magyar ipar. Az építőipar is kiemelkedően jól teljesít, amit az mutat, hogy most 40 ezerrel többen dolgoznak az ágazatban, mint egy évvel korábban, az ágazat augusztusban 36 százalékkal, szeptemberben 23 százalékkal növelte teljesítményét. (Arról, hogy hogyan is áll Magyarország az iparosításban itt írtunk bővebben)

Ilyen még nem volt

Magyarország történetében először nyugdíjprémiumot is fizetnek, amit a novemberi rendes nyugdíjukkal párhuzamosan kapnak meg a nyugdíjasok, emellett tízezer forint értékű Erzsébet utalványban is részesülnek - folytatta. Varga jelezte: a kormány az elmúlt években családbarát adórendszert vezetett be, ennek eredményeként 3700 milliárd forint maradt a családoknál.

Magyarország tőkevonzó képességét nagymértékben segíti, hogy a kormány jelentősen, 9 százalékra csökkentette a társasági adót, "amivel Európában a legjobbak vagyunk"- hangsúlyozta a tárcavezető.

Folytatódik a járulékok szintjének a csökkentése, 2018. január elsejétől a munkáltatói járulék szintje 2,5 százalékponttal 19,5 százalékra mérséklődik, miután a kormány bérnövekedéshez fűzött elvárásai teljesültek - jegyezte meg.

A letelepedési kötvény hasznos

Képviselők kérdésére a költségvetési bizottságban Varga leszögezte: hasznos eszköznek bizonyult a letelepedési kötvény, hiszen amikor azt bevezették, kevesebb forrást, és csak magas kamattal tudott szerezni az ország az államadóssága finanszírozásához.

Mesterházy Attila (MSZP), a költségvetési bizottság elnöke és Demeter Márta (LMP) alelnök kérdéseire válaszolva megjegyezte: a gazdasági helyzet nagymértékben megváltozott mióta 2013-ban lehetővé tették a letelepedési kötvényvásárlást a harmadik országbeli állampolgárok számára, így március óta szüneteltetik a forgalmazást.

A letelepedési kötvényvásárlásokból négy év alatt 575 milliárd forintnyi bevétele keletkezett az államnak 2013 és 2017 között - tájékoztatta a képviselőket Varga. A letelepedési kötvényvásárlás feltételeit, például a kamatokat nem a minisztérium, hanem a törvényhozók határozták meg. A gazdasági bizottság hatáskörébe tartozik a további kérdések megválaszolása - jegyezte meg.

Tovább fejlesztik a duális képzést

Kérdésekre elmondta: a duális szakképzést továbbfejlesztik, a szakképző intézeteket korszerűsítik, erre a célra a következő 10 évben 300 milliárd forintot kíván költeni a kormány.

Egyre közelebb az euróbevezetés

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta: hét éve folyamatosan csökken az államadósság, a terv az, hogy 2020-ban 70 százalék alá mérséklődjön a GDP-arányos államadósság.

Varga a gazdasági bizottságban Szakács László (MSZP) kérdésére elmondta, hogy az államadósság abban az esetben is csökkenő pályán maradna, ha az Eurostat úgy döntene, hogy az Exim kitettségeit az államadóssághoz kell sorolni; hozzávetőleg 1,5-2 százalékponttal emelkedne meg így a mutató. Amikor a kormány a szocialistáktól átvette a hatalmat, az államadósság GDP-arányosan 83 százalékon állt, ez a mutató azóta 73 százalékra csökkent - emlékeztette a képviselőt a miniszter.

Magyarország egyre közelebb van ahhoz, hogy teljesítse az euró bevezetésének minden feltételét, akárcsak 2002-ben, amikor átadta a kormányt a szocialistáknak - jegyezte meg a miniszter.

Fotó: MTI Fotó/Soós Lajos