Rendszeresen foglalkozunk a start-up vállalkozás ügyével, és szeretnénk minél tágabb lehetőséget adni ezeknek a cégeknek. A Prezi és a Nav 'n' Go sikere azt mutatja, hogy Magyarországról indulva is lehet akár globális szintű sikert elérni. Bízunk abban, hogy lesznek követői e vállalkozásoknak. A kormányzatnak elsősorban olyan környezetet kell teremtenie, ahol ezek a cégek úgy érzik, a klíma inkább segítette őket abban, hogy induló, új vállalkozásuk megvalósuljon - mondta Varga az interjúban. Ez érinti az infrastrukturális fejlesztéseket, az innovációs támogatások lehetőségét, az adó- és illetékrendszert, illetve a foglalkoztatást. Folyamatosan partneri kapcsolatban állnak azon szervezetekkel, amelyek start-up-jellegű cégekkel foglalkoznak.

Érdemes sietni a paksi bővítéssel

Öt éve folyik a paksi bővítés előkészítése. Még 2009-ben adott felhatalmazást a parlament, hogy a magyar kormány megkezdje a szükséges előkészítő tárgyalásokat az oroszokkal a paksi erőmű bővítéséről, két blokk elindításáról. E tárgyalások most értek abba a fázisba, hogy alá lehetett írni a nemzetközi szerződést, ezt a szerződést kell ratifikálnia az Országgyűlésnek - mondta a tárcavezető. Nem tartja rövidnek sem az előkészítést, sem pedig a tárgyalások hosszát. Véleménye szerint minél korábban kezdődik a beruházás, annál hamarabb tudnak működésbe állni azok a blokkok, amelyek olcsó energiát termelnek.

Szavai szerint olcsó energia kell, azonban ma a megújuló energia költsége háromszorosa a paksi atomerőmű költségének, amivel az ország nem tudna versenyképes lenni. Ráadásul ahhoz sem tudna a zöldenergia hozzájárulni, hogy a háztartások megfizethető áru villamos energiát kapjanak.

A bővítése miatt nőhet az államadósság

Magyarország egy olyan hitelszerződést vállal, amelyben az orosz fél megelőlegezi a beruházás költségeit, amit később kell visszafizetnie az országnak. Nem egy értelmetlen adósságnövelésről van szó, hanem olyan beruházásról, amelynek létrehozott értéke az ország vagyonát gyarapítja. Szavaiból az is kiderült, hogy növeli az államadósságot a beruházás: az állam egy tízéves periódus alatt részletekben, évről-évre átlagosan mintegy háromszáz milliárd forintot fordíthat majd a beruházásra, azaz növekedhet a magyar államadósság.

Jelenleg az államadósság csökkenő pályán van, így a kormány azzal számol, hogy maximum 2-3 százalékponttal nő az államadósság GDP-beli aránya. Ez pedig nem veszélyezteti azt a célt, hogy a magyar államadósság a következő tíz évben is csökkenő pályán maradjon - fejtegette Varga.

Az állam újabb vételekben gondolkodik

A Dunaferr Zrt.-nél egyelőre nincs pozitív válasz a kormány javaslatára. Az ukrán-orosz tulajdonosok korábban úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánják eladni a céget - mondta a politikus. A közműcégek esetében vannak előkészítés alatt tranzakciók, például a Fővárosi Gázművek és a Víz- és Csatornázási Művek kerülhetnek szóba. Nem az a kormány célja, hogy a szolgáltató a profitját gyarapítsa, hanem az, hogy mindenki számára legyen elérhető az olcsó és megfizethető árú szolgáltatás.

A büdzsé állja a forintgyengülést

Ahogy a lakosság, úgy a magyar költségvetés is elszenvedője a forintgyengülénsek. Egyelőre nem látom szükségét a költségvetés újratervezésének - fogalmazott a miniszter. Egyrészt elegendő a tartalék erre az évre, másrészt voltak már ilyen árfolyamkilengések, de később mindig visszatért a nemzeti fizetőeszköz a nyugalmi állapotba. Véleménye szerint előbb-utóbb felismerik a befektetők, hogy a magyar gazdaság az elmúlt három évben gyökeres változáson ment keresztül, és olyan devizatartalékkal, illetve növekedési lehetőséggel rendelkezünk, aminél indokolatlan az árfolyam ilyen hektikus változása.

Továbbra is kivezetnék a jelzálogalapú devizahiteleket

A devizahitelesek további mentésével kapcsolatban pedig Varga megismételte a kormányzati álláspontot: mivel tömeges problémáról van szó, a kabinet a Kúriához fordult, vizsgálja meg, hogy a törvényhozás milyen feltételek között tud dönteni. A Kúria bejelentette: a devizahitelek érvényesek, és azok is maradnak. Az egyik legfontosabb pontban, az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kérdésben, valamint az árfolyamrés ügyében még nem döntöttek, ebben a kormány is vár az Európai Bíróságra. Addig is marad az árfolyamgát lehetősége. Varga megerősítette: a történtek nem befolyásolják a kormány szándékát: a jelzálogalapú devizahitelek rendszerből való kivezetését.