A kormány a mai ülésén a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az igazságügyi tárca előterjesztését tárgyalta meg, ami a Kúria jogegységi döntésének megállapításait illeszti be a jogrendbe, azt el is fogadta, még a héten benyújtja a parlament számára - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormányülés szünetében tartott tájékoztatón, ahol kérdéseket nem lehetett feltenni, mert a miniszternek - a kormányszóvivő szavai szerint - sietnie kellett vissza a kormányülésre. A kormány álláspontja: vissza kell fizetni a pénzt a becsapott ügyfeleknek. A kormány megnyugtató végleges megoldást fog kidolgozni a még mindig bajban lévő devizahitelesek számára - fogalmazott Varga.

A cél az volt, hogy a Kúria döntését a lehető leghamarabb átvezessék és törvénybe iktassák azért, hogy több százezer adósnak ne kelljen külön-külön perelnie, amivel megbénulna az igazságszolgáltatás is. A szabályozás első lépése ez a javaslat. A rendezés kiterjed valamennyi devizaalapú hitel- és kölcsönszerződésre, valamint a pénzügyi lízingszerződésekre is, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó hitel- kölcsön és pénzügyi lízingszerződésekre.

A devizahiteleseket ért tényleges károk elszámolása a második lépcsőben történik, arra szeptemberben tesz majd javaslatot a NGM, egyeztetve a Magyar Bankszövetséggel, és bizonyos kérdésekben a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB). A kormány szerint az árfolyamrés kérdése viszonylag gyorsan rendezhető, mivel a Kúria kimondta, hogy az MNB hivatalos középárfolyamát kellett volna alkalmazniuk a bankoknak.

Szabályozzák az elévülést

Törvényben szabályozzák majd az elévülés kérdését, ebben nem jutottak megegyezésre a Bankszövetség képviselőivel a keddi találkozón. A kormány álláspontja szerint amíg a szerződés hatályban van, addig élő jogviszonyról van szó, elévülés csak a jogviszony lezárulta után indulhat el; ezt rögzíteni fogják a törvényben.

Ami az árfolyamrést illeti, a Kúria-döntésnek megfelelően a hivatalos MNB-árfolyam lesz a kérdés rendezésének alapja.

A kormány felkérte a minisztert, hogy az MNB-vel működjenek együtt, hogy a devizahitelek forintosításához kapcsolódó vizsgálatokat elvégezzék.

Tisztességtelen vagy tisztességes a szerződés?

Varga Mihály a szerződések tisztességtelenségének kérdésével kapcsolatban jelezte: meg kell hagyni a lehetőséget mind az ügyfelek, mind a pénzintézetek számára arra, hogy bírósági úton mondják ki, a szerződés tisztességtelen vagy tisztességes volt-e. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Kúria, június 16-i jogegységi döntésében 7 alapelvet határozott meg, ami ahhoz szükséges, hogy egy szerződés tisztességességét ki lehessen mondani. Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás elve, a tételes meghatározás elve, az objektivitás elve, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, valamint a felmondhatóság és a szimmetria elve. "Én azt vélelmezem, hogy nagyon kevés olyan devizahitel szerződés lehet, amely mind a hét elvárásnak megfelel" - fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.

Kitért arra is: javaslatokat tesznek arra, hogy a tisztességesség vagy tisztességtelenség kimondására irányuló peres eljárásoknál milyen határidőket kell betartani. A kormány álláspontja szerint ez nem lehet nagyon hosszú: abban bíznak, hogy a bírósági döntések legkésőbb október végére megszületnek - emelte ki Varga Mihály. A Kúria június 16-i jogegységi döntésében kimondta: a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető, az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.

Folytatódik a kormány-RTL adok-kapok

Az NGM vezetője a parlament által elfogadott reklámadó kapcsán az RTL veszteségelhatárolásáról - ami az idei adófizetési kötelezettséget kvázi lenullázza - elmondta: ezt a Fidesz-frakció kérése nyomán megvizsgáltatja. Arra tekintettel, hogy fiktív, pusztán adóelkerülést célzó tevékenység gyanúja merül fel, Varga felülvizsgálatra utasította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV).

Mint ismert, a Fidesz országgyűlési frakciója múlt csütörtökön azt közölte: a több mint hatmilliárdos, adózás előtti nyereséggel rendelkező magyarországi RTL-csoport "számviteli trükkökkel elérte, hogy az elmúlt években a sokmilliárdos nyereség ellenére sem fizettek Magyarországon társasági nyereségadót". Az RTL Magyarország azonban közleményben utasított vissza minden olyan híresztelést, amely azt sugallja a közvélemény számára, hogy társaságuk eddig nem, vagy nem megfelelő mértékben vette ki a részét a közteherviselésből. Az RTL Magyarország tavaly csaknem 9 milliárd forintot fizetett be az államkasszába.