Egy év alatt közel kilencezerrel csökkentek a kórházi várólisták. A legfrissebb adatok szerint október 7-én összesen 31,4 ezer beteg várt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvánosan elérhető várólistáin. Egy évvel ezelőtt tavaly szeptember végén 40,3 ezer beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra az állami egészségügyben, erről itt írtunk bővebben.

A várólisták kétfélék, a kötelező vezetésű várólistákon most 28 455-en, a kapacitáshiány miatt vezetett várólistákon pedig 2 965-en állnak sorba a műtők ajtajában.

Összehasonlításképpen: 2024. augusztus 12-én 32 198-an várakoztak 60 napon túl valamilyen műtéti beavatkozásra az állami kórházakban, egy hónappal korábban 30 447 beteg várt műtétre. 

Kapcsolódó

Augusztusban a három leghosszabb várólistán 26 779-en vártak. Júliusban 25 150 beteg, júniusban pedig 23 684-en voltak a 60 napon túl várakozók között.

Az állami egészségbiztosító októberben kilenc műtéti ellátás alapján állítja sorba a betegeket. Ezek között vannak többek között a csípő-és térdprotézis műtétek, a szürkehályog-műtétek, a gerincműtétek, a mandulaműtétek, vagy a szív elektrofizikai vizsgálata és a prosztataműtétek is.

Most a legtöbben, több mint 13,8 ezren térdműtétre várnak

– ez derült ki a NEAK adataiból.

Az átlagos tényleges várakozási idő a térdprotézis műtéteknél az elmúlt fél év adatai alapján 239 nap volt. De például a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézetben 448 napig kellett türelmesnek lenniük a betegeknek, a kórházban jelenleg is 185-en várakoznak a műtétre. 

Hátat fordíthattak a betegek az állami ellátásnak

Az is lehet, hogy a betegek egy része megunta a várakozást, és elment a magánellátásba, mondta Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábbi elnöke az Economxnak. Egy másik dolog, ami érdemben történhetett a várólistáknál, hogy a pandémia alatt felgyűlt várólisták lassú ledolgozását látjuk most, valamint a kórházakban lassan, de kezdenek visszaállni a teljesítményfinanszírozásra. 

Kincses Gyula azt tapasztalja, hogy a magánellátásban jobban csökken a sűrű fillér, mint a ritka forint. Akinek ma van pénze, ki tud fizetni egy hárommillió forintba kerülő csípőprotézis-műtétet, akinek pedig nincs pénze, annak a 30-40 ezer forintos ellátásra sem jut. Úgy véli, hogy az alsó középosztály esett ki a magánellátásból. A magánklinikák adatai szerint míg korábban a betegek 2-4 százaléka vett igénybe térd-és csípőprotézis-műtétnél magánellátást, mára megtízszereződött a számuk.

Iszonyú sok pénzt hagyunk a magánorvosoknál

A magánegészségügyi szolgáltatók négy év alatt két és félszeres növekedést értek el, a top 30 magánrendelőben több mint 170 milliárd forintot hagytak tavaly a betegek, erről a Portfolio.hu írt. Árbevételi szintek alapján egyébként a mezőny kezd szétszakadni: az első három szolgáltató, a TritonLife, a Medicover és a Budai Egészségközpont stabil növekedést képes felmutatni és biztosították maguknak az elsőséget.

A negyedik és ötödik helyen lévő cégek, a Doktor24 és az Affidea láthatóan elakadtak. Ugyanakkor a magánegészségügyet egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, az árak egy év alatt 20 százalékkal emelkedtek.


A második leghosszabb várólista a csípőprotézis-műtéteknél van, most 7730-an várnak türelmesen. Az elmúlt fél évben a tényleges várakozási idő 115 nap volt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházban az elmúlt hat hónapban több mint egy évig kellett türelmesnek lennie a betegeknek, jelenleg is 220-an várnak a beavatkozásra.

A harmadik leghosszabb várólista pedig a szürkehályog-műtéteknél van a NEAK adatai szerint. Jó hír, hogy már ötezernél is kevesebben várnak a műtétre.

Az egészségbiztosító adatai szerint a megelőző hat hónapban 39 704 betegnél végezték el a beavatkozást. 

A kapacitáshiány miatt vezetett várólisták esetében tízféle beavatkozás miatt kell hatvan napon túl várakozniuk a betegeknek. Most háromezer körüli beteg várakozik többek között epekő-, lágyéksérv-, szívbillentyű műtétre – derül ki ez is a NEAK adataiból.