A várólisták csökkentésére szolgáló hagyományos eszközök, a megváltozott körülmények miatt nem fognak működni, ezért új megközelítésre van szükség, hangsúlyozta a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem egészségügyi kancellár-helyettese, a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott. 

Ónodi-Szűcs Zoltán elemzésében annak járt utána, hogy miért nem sikerül az államilag finanszírozott egészségügyben, a fekvőbeteg-ellátásban a várólisták csökkentésére allokált összegeket felhasználni, és miért nem csökkennek a várakozási idők a csípőprotézis-műtéteknél.

800 százalékos különbség

Példaként említette, hogy amíg 2019-ben Zala, Somogy, Baranya, Tolna, Csongrád vármegye esetében 4 százalék különbség volt a csípőprotézis-műtétre várakozók száma között, a várakozási idő esetében pedig 800 százalékos különbségeket találtak, úgy fogalmazott, ebből az is látszik, hogy már 2019-ben sem volt minden rendben. 

Kép: Economx

Kiemelte, jellemzően évente 40 ezer várólistás műtét történik a kórházakban. Az Economx megnézte, hogy a  Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvános adatbázisa szerint decemberben a három leghosszabb várólistán 25 660 beteg várakozik 60 napon túl. Összehasonlításképpen visszaidézzük, hogy nyár elején 23 684 beteg várt ugyanezekre a beavatkozásokra. 

December 9-én:

  • csípőprotézisre: 7287 beteg vár;
  • térdprotézisre: 13 795 beteg vár;
  • szürkehályog-műtétre: 4578 beteg vár;

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint amikor elindult a Covid-19 világjárvány, akkor 5100 beteg volt a csípőprotézis várólistán, a következő években 11 200 körüli műtét maradt el, így 2024-re 16 300 betegnek kellett volna lennie a várólistákon, ehelyett csak 11 800 beteg volt. 4500 beteg pedig elment volna máshova, valószínűleg a magán egészségügyi ellátásba.

Erről egyébként 2023-ban írtunk is, hogy amíg korábban a betegek 2-4 százaléka keresett fel magánklinikát az ortopédiai műtétje miatt, tavaly már a magánkórházak a térd-és csípőprotézis-műtétek több mint 20 százalékát végezték.

Azt mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, hogy nem az elmaradt műtétek miatt torlódtak fel a várólisták, hanem valami egészen más faktor miatt.

Az intézmények vizsgálata alapján az látszik, hogy 2023 nyarán és 2024 nyarán a skála két vége között a várakozás idő tekintetében 11-szeres különbségek voltak. A várólista csökkentési program arról szól, ha a műtéti számot növelik, akkor csökkenni fog a várólista hossza, de nem ez történik az elemzés adatai szerint.

Kép: OKFŐ

Példaként említette, hogy 2019-ben a műtétek:

  • 20 százalékát 24 orvos végezte;
  • 50 százalékát 92 orvos végezte;
  • 90 százalékát pedig 340 orvos végezte el;

A 24 orvos fele már öt évvel ezelőtt is 60 év feletti volt. 2019-ben 670 volt a műtétet végző orvosok száma, 2024 első félévében 680 olyan orvos volt, aki csípőműtétet képes volt operálni. A 2019-ben operálók közül 213-an már nem végeznek csípőműtétet az állami ellátás keretei között, ugyanakkor 223 új orvos jelent meg az idén, így a pecsétszámok alapján az orvosok közel harmada kicserélődött.

Az elemzés hipotézise az volt, hogy miközben csökken a műtétek száma, eközben elkezd növekedni a várakozási idő. Viszont, ha elkezd növekedni a műtét szám, akkor pedig csökkennie kellene a várólistáknak is. De nem ez történt. Vagyis fel kell tenni a kérdést, hogy a Covid-19 okozta-e azt, ami a várólistáknál történik

– fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán.

Példaként említette, hogy manapság 300 kolléga fél vagy egy műtétet produkál havonta. Van olyan kategória, aki hetente egy műtétet végez, ők azok egyébként, akik rutinosan operálják a csípőprotéziseket. Ha ez a 178 kolléga mostantól nem heti egy, hanem két műtétet végezne, akkor ez több mint kilencezer műtétet jelentene évente, és akkor le is lenne dolgozva a várólista. Kiemelte, nem humánerőforrás gond van az egészségügyben, hanem valami egészen mással állunk szemben.

A Covid alatt, ami történt, az nem oka annak, ami most a várólistákon látszik, az intézményekben eltérő szabályok szerint kezelik a várólistákat. Azt nem tudja, hogy ha az intézmények arra hivatkoznak, hogy szakmai szabályok szerint működnek, akkor azt melyik szakmai szabály szerint teszik.

Megdöbbentő, hogy paradox módon, ahol növekedtek a műtéti számok, a várakozási idő is nőtt. Új világra ébredtünk, ahol új motivációra van szükség

– ezzel zárta előadását Ónodi-Szűcs Zoltán.  

Idén kétmilliárd forint maradt a kasszában

Ugyanezen a konferencián Kiss Zsolt, a  NEAK főigazgatója megerősítette, hogy havonta 200 ezer ellátási esemény ragad benn az ellátórendszerben, aminek nem csak közvetlen hatása van, de olyan is, ami majd később jelenik csak meg.

A várólisták csökkentéséhez a pénzbeli segítség nem elég, úgy fogalmazott Kiss Zsolt, hogy tragédia a rendszerben, hogy a várólista csökkentésre rendelkezésre álló ötmilliárd forint forrásból kétmilliárd forint idén is bennragadt az egészségbiztosító kasszájában, erről itt írtunk bővebben.

Kapcsolódó