Magyarország felzárkózott az Európai Unió (EU) átlagához, sikeres a folyamat, ugyanakkor az EU-s tagságunk 20 éve alatt nőttek a területi különbségek, mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter Gödöllőn azon a konferencián, amit Magyarország 20 éves európai uniós tagsága kapcsán rendezett a Magyar Közgazdasági Társaság, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), a Konrad Adenauer Alapítvány és a Raiffeisen Bank közösen.

A területfejlesztési miniszter kiemelte, Budapest egyértelműen az éllovasa a magyarországi régiók fejlődésének, a fejlettsége a 2004-es 129 százalékról 2022-re 158 százalékra emelkedett. Példaként említette, hogy a Nyugat-Dunántúlon 65 százalékról 68 százalékra, Észak-Magyarországon 40-ről 50 százalékra, a Dél-Alföldön pedig 44-ről 55 százalékra nőtt a fejlettségi szint.

Budapest a Zágrábtól Prágáig terjedő bajnokságban vesz részt, mondta Navracsics Tibor.


Egy főre jutó GDP (PPS) a magyar és egyes EU tagországok régióiban az EU27 átlagában:

Kapcsolódó

  • Prága 207 százalék;
  • Bukarest 177százalék;
  • Varsó 162 százalék;
  • Budapest 158 százalék;
  • Pozsony 146 százalék;
  • Eu27 100 százalék.

Navracsics Tibor szerint a fővároson kívüli Magyarország nem tud boldogulni Budapest nélkül és Budapest sem tud boldogulni a Budapesten kívüli Magyarország nélkül. De a leszakadó vagy hátrányos helyzetű régiónak sokkal több forrásra van szükségük. Hiszen Magyarországon az elmúlt 32 évben a belföldi vándorlási egyenlege azt tükrözi, hogy nagyon erős elvándorlás van az ország keleti térségéből az ország nyugati térségébe. A másik tendencia pedig a nagyvárosból való kiköltözés és az agglomerációba.

Példaként elhangzott a konferencián, hogy Érd lakossága néhány év alatt 70 ezerről 78 ezerre emelkedett, ami komoly problémát jelent a város számára.

Ugyanez a tendencia figyelhető meg több agglomerációs településen, ahol a települések vezetői szívük szerint már szeretnék kitenni a megtelt táblát.

A városok fejlődésével kapcsolatban Navracsics Tibor elmondta, Tata, Dunaújváros, Kecskemét Szolnok, Eger, Székesfehérvár már Budapest elővárosaiként működnek. Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Pécs, Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Miskolc pedig potenciális alközpontjai lehetnek a magyar gazdaságnak és társadalomnak. Utóbbi települések belföldi és külföldi kisugárzással is rendelkeznek.

A közszolgáltatások elérhetősége kapcsán már jól kirajzolódik a városok hierarchiája. Már 45 féle állam által nyújtott közszolgáltatásról beszélhetünk, de még mindig vannak olyan térségek, ahol nagy távolságot kell a lakosságnak megtenni ahhoz, hogy egy jelentősebb közszolgáltatást felvonultató várossal találkozzon.

Összességében nem lehetünk pesszimisták az elmúlt 20 éves uniós tagságunk kapcsán, több mint 60 ezer kis és közepes vállalkozást (kkv) támogattak uniós forrásokból, a fejlesztési forrásoknak ötöde a közlekedésfejlesztése ment, a negyede pedig vidék- és agrárfejlesztésre.

Közel 10 ezer milliárd forint kellene hogy érkezzen a 2021-2027-es időszakban, Navracsics Tibor szerint ezek a források meg is fognak érkezni, ugyanakkor kitért arra is, hogy jelenleg 3 operatív program keretében vannak felfüggesztve a források 55 százalékban. Kiemelte: a Top Plusz programok keretében 83,6 milliárd forint jöhet Budapestre.

Gond, hogy csak egy igazán nagy városunk van

Magyarország küzd azzal, hogy egy igazán nagy városa van, mondta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. A magyar GDP 37 százalékát Budapest termeli meg. Azt mondta, nem tartozik azok közé, akik a gazdasági növekedést a GDP alapján mérik, de ha mérleget kell vonni, akkor csak Szlovénia és Csehország fejlődik lassabban, mint Magyarország. Lengyelország és a Balti-országok pedig már elhúztak mellettünk. Karácsony Gergely utalt a legutóbbi Eurostat kutatásra, ami szerint a vásárlóerő-paritáson (PPS) alapuló jövedelmek alapján Magyarország az EU-ban az utolsó helyen áll, már Románia is jobban teljesít.

Magyarország túl keveset költött humántőke fejlesztésre. Az uniós források lehívása kapcsán a  területi egyenlőtlenségeket fel kell számolni, a helyi közösségeket kell erősíteni, nem a centralizált programokra kell koncentrálni, emelte ki Karácsony Gergely.

Hozzátette: az EU-s források felhasználásánál nagyon fontos szempont kellene hogy legyen, hogy a helyi közösségekből származó fejlesztésekre költsünk.

Ez egyaránt érvényes egy Nógrád vármegyei zsákfalura és Budapestre is, az ilyen típusú költések sokkal hatékonyabban járulnak hozzá a teleülések fejlődéséhez. Úgy véli a főpolgármester, hogy Budapest, Varsóval, Pozsonnyal, Béccsel és Prágával van versenyben, de jelenleg Budapest nem áll jól.

A munkavállalók fele ingázó

Budapest kapcsán fontos adat, hogy a fővárosban dolgozók közel fele nem Budapesten él, naponta 400 ezer autó érkezik a városba. Az agglomerációnak és Budapestnek is az lenne a érdeke, hogy sokkal integráltabb régió fejlesztés valósuljon meg. Kiemelte, a nem régiben között tarifaközösségi megállapodást, ilyen lépésből kellene rengeteg, sorolta a főpolgármester. Példaként említette, hogy a hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás és a csatornázás területén is hasonló megállapodásokra lenne szükség. 

Budapest az ingatlanárak miatt egy negatív spirálban van, a családok nem tudnak ingatlant vásárolni. A korábbi 2 milliós lakoshoz képest, most 1,7 millióan élnek a fővárosban.

Össznemzeti érdek, hogy Budapesten még többen tudjanak élni, és az agglomerációra nehezedő nyomást csökkenteni lehessen.

Mivel nincs közösségi lakásszektor Magyarországon, ezért ha nem lépünk, akkor nem ne várjunk demográfia változást. Karácsony Gergely elmondta, a főváros 20 milliárd forintot szeretne a jövőben bérlakásokra költeni. Hozzátette: Bécsben a lakásállomány 25 százaléka önkormányzati tulajdonban van. 

A település versenyképességére kell koncentrálni

Hogy mennyire lesz egy ország versenyképes, azt a települések versenyképessége fogja majd eldönteni, mondta Cser-Palkovics András. Példaként említette, a székesfehérvári csónakázó tó körüli terület, nagyon sokféle szolgáltatást, rekreációs lehetőséget csoportosítottak a tó köré. 

Hálásak vagyunk és köszönünk minden olyan eurót, amelyek megérkeztek a városokban, hogy a települések fejlesztése megvalósuljon, mondta Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere a konferencián. Persze a hazai források, a magán szektor és a civil társdadalom által megvalósult fejlesztések is nagyban hozzájárultak a városok fejlődéséhez. 2021-2027 között 14 milliárd forint Top Plusz forrás érkezik majd Székesfehérvárra. 2014-2020 között 20 milliárd forint, 2007 és 2013 között pedig 5,5 milliárd forint uniós forrást kaptak.

Az elvonások éves összegei a többszörösére nőttek 2007-2016 és 2017 és 2023 között. Példaként említette, a fehérvári városvezető, hogy a 2023-as 6,1 milliárd forint után idén 8,1 milliárd forintra emelkedett az elvonások összeg.

Hangsúlyozta, hogy a mai gyermekek sokkal mobilabbak, mint a korábbi generációk. Ha nem lesz jó munkahelyük, ha nem lesz jó egzisztenciájuk, ha ezt nem találják meg Magyarországon, akkor egy másik országot fognak keresni, hívta fel a figyelmet Cser-Palkovics András.