A meghallgatást az EU-ügyekért felelős tagállami miniszterek luxembourgi találkozóján tartják meg kedden. A lengyel külügyminisztérium ennek kapcsán a PAP hírügynökségnek hétfőn továbbított állásfoglalásában rámutat, hogy az Európai Bizottság (EB) előkészítő dokumentuma "érdemi hibákat és helytelen értékeléseket" tartalmaz.

Varsó sajnálja, hogy a brüsszeli testület "nem átfogó módon" vizsgálta a lengyel bírósági reformban nemrégen végrehajtott módosításokat. Tekintettel ezekre a hiányosságokra, Lengyelország kiegészítő információkat terjeszt elő, melyek célja az EB által felvázolt helyzet helyesbítése - áll a lengyel külügyminisztériumi dokumentumban.

Kapcsolódó

A lengyel állásfoglalás ezt követően részletezi többek között a legfelsőbb bíróság tagjai nyugdíjazásának kérdéskörét, az országos igazságszolgáltatási tanács és az alkotmánybíróság összeállításának szabályait, illetve az itt végrehajtott, a brüsszeli ajánlásoknak megfelelő változtatásokat.

Hangsúlyozzák például, hogy a legfelsőbb bíróság egyes tagjait nem "kényszernyugdíjazzák", az érintetteknek ugyanis lehetőségük volt jelezni a poszton maradás szándékát, és többségük élt is ezzel a lehetőséggel.

Ez a kitétel arra vonatkozik, hogy a reform keretében július 3-án nyugdíjazzák a 65 éves életkort elért bírákat, az államfő viszont jóváhagyhatja a szolgálat meghosszabbítására vonatkozó kérvényüket. A 65 éves nyugdíjkorhatárt a legfelsőbb bíróság jelenlegi tagjainak mintegy 40 százaléka érte el, a valóban nyugdíjazott bírák száma viszont még nem ismert.

Az EB tavaly decemberben kezdeményezte Lengyelországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárást. Varsó azóta figyelembe vett egyes brüsszeli ajánlásokat. Frans Timmermans, az EB alelnöke azonban többször elégtelennek minősítette ezeket a változtatásokat.

A tervezett meghallgatás egy következő lépést jelent az eljárásban, kedden feltehetően ennek csak első részét tartják meg. A meghallgatás alapján a miniszteri tanács négyötödös többséggel, vagyis legalább 22 állam szavazatával dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Lengyelországban csorbulnak az EU alapértékei, ennek alapján majd újabb, végső szakaszba léptethetik a jogállamisági eljárást. Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter hétfőn úgy értékelte: a 28 fős miniszteri tanácsban "több mint hat államnak vannak kétségei arról, hogy az EB-nek igaza lenne".

A Stop Soros "rendkívül szükséges"

A "Stop Soros" törvénycsomag a biztonságot szolgálja, és iránymutató Európa számára - szögezte le a wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportálnak hétfőn adott interjúban Marcin Warchol lengyel igazságügyminiszter-helyettes. Warcholt a wpolityce.pl azután kereste meg, hogy úgy értesült: a lengyel politikus múlt héten a Velencei Bizottság ülésén egyedül szavazott a Magyarországot a "Stop Soros" törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására felszólító jelentés ellen. A lengyel miniszterhelyettes szerint Európa akkor lesz egységes, az Európai Unió akkor lesz erős, ha "az értékek szolgálatába áll, és gondoskodni fog a biztonságról". "Éppen ezt teszik a magyarok" - fűzte hozzá. Szerinte a biztonságot szolgálják a törvénycsomag azon megoldásai, amelyek a törvénytelen határátlépést, illetve az ilyen cselekményeket segítőket és finanszírozókat büntetik.Arra a kérdésre, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a jelentés elfogadásával Soros György érdekeit védi-e, a lengyel politikus azt válaszolta: "Kár, hogy a Velencei Bizottság ez ügyben nem tartotta szem előtt a magyar nemzet akaratát és a szóban forgó rendelkezések bevezetésének szükségességét". Warchol szerint a "Stop Soros" Magyarország belső és külső biztonsága, valamint a nemzeti identitás megőrzése szempontjából "rendkívül szükséges". "Bizonyos jelkép ez, mely megmutatja, hogy Európában milyen irányba kellene tartani" - vélekedett.

Képünk forrása: Pixabay