A NGM belgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint 2015-ben április-november között 2700 fővel többen dolgoztak a kiskereskedelmi szektorban, ami azt bizonyítja, hogy a kormány jól időzítette a kereskedelemben dolgozók szabad vasárnapjának biztosításával kapcsolatos intézkedését, mivel a növekvő forgalom a megváltozott nyitva tartási rend mellett is nagyobb kiszolgáló személyzetet igényelt.
A portál szerint a nagyobb kiszolgáló személyzet igénye nem igaz, a KSH létszámadatai novemberig bezárólag ugyanis mást mutatnak.
A vasárnapi boltzár hatását legpontosabban 2015 éven belüli változásai mutatják meg, hiszen ekkor csupán a szezonális ingadozást kell lehámozni a mutatókról az alaposabb elemzés érdekében. Az NGM közlése szerint áprilishoz képest nőtt a létszám novemberig. Ez igaz, 185 ezer főről 187 főre, a különbség pedig 2 251 fő, ami nem 2 700 fő többletet jelent. Az átlagos állományi létszámot (egy másik mutatót) nézve a különbség 2 413 fő, ami már jobban közelíti a két és félezres NGM számot.
A minisztérium csúsztatna?
Egy apróságot ugyanis elhallgatott az NGM. A vasárnapi boltzárat március 15-én vezették be. A boltok, áruházak csökkentették is a létszámot az év elejéhez képest, de április előtt. Januárban 188 ezer fő, februárban 187 ezer fő, áprilisban pedig már csak 185 ezer fő dolgozott alkalmazottként a kiskereskedelemben. Ezt az év eleji, április előtti létszámcsökkenést elhallgatja az NGM, amikor gőzerővel hatott a boltzár a létszámgazdálkodásban és az év mélypontját választja ki összehasonlítási alapnak.
Áprilishoz képest valamelyest valóban nőtt a létszám később, döntő részben különféle szezonális hatások (húsvét, nyár, iskolakezdés) miatt, de csak az év eleji szintre tornázta vissza magát. Összességében 2015-ben november végéig nem nőtt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, hiszen novemberben kevesebben dolgoztak a boltokban, áruházakban alkalmazottként, mint januárban - írja a portál.