A szakszervezete felvetette, hogy a munkaerőhiány enyhítése érdekében csökkenteni kellene a vasárnapi nyitvatartást (tehát nem teljes, hanem csak részleges boltzárat kezdeményezett), 12 órakor zárjanak be a boltok a hét utolsó napján.

E szakszervezeti felvetés hallatán azért sokaknak megakadt a falat a torkán. A blokkk.com kereskedelmi szakblog ízekre szedte a javaslatot és mutatja, hogy milyen aggályok fogalmazhatók meg vele szemben:

  • A felvetést sokan eleve úgy kezelik, mintha a kezdeményezés mögött a boltok hosszú sora kígyózna és már el is dőlt a kérdés, de hát önmagában a kérdés felvetése még nem döntés, hiszen ahhoz a kereskedelmi törvényt kellene módosítani, a törvény ereje nélkül nem menne a dolog. Az esélylatolgatás egészen addig korai, ameddig a kormány szándéka nem ismert, fogadókész-e a szakszervezet javaslatára. Ajánlgatni persze lehet.
  • A munkaerőhiány ma valóban súlyos gond, de nem csak a kereskedelemben, hanem az egész nemzetgazdaságban. Ha egy ilyen megoldás valóban gyógyír lenne, már rég bezárt volna minden olyan, vasárnap is vásárlókat fogadó bolt a hét utolsó napján, amelyiknek olyan reménytelen a munkaerő helyzete, mint ahogyan a szakszervezet azt általános jelenségként beállítja.

Erős csúsztatás, hogy minden boltos támogatná az ötletet

  • Ráadásul olyan bolt is van, nem is egy, amelyik szívesen tart nyitva, esze ágában sincs bezárni. Így finoman szólva is túlzás úgy beállítani a felvetést, mint amelyet minden boltos támogat. Nem, a boltosok ugyanúgy megosztottak ebben a kérdésben, mint korábban bármikor. És minden bolt úgy tart nyitva, ahogyan akar.
  • Vasárnap nyitva tartani nem kötelező, a többség zárva is tart. Jelenleg 119 ezer élelmiszer, iparcikk, járműkereskedelmi bolt fogadja a vásárlót országszerte. Közülük a nagy áruházláncok és a bevásárlóközpontok, hipermarketek boltjai, neves sétálóutcák, terek egyes üzletei és egyes kisebb-nagyobb élelmiszerboltok vannak nyitva a hét utolsó napján. Újabban a szépen szaporodó kínai, vietnámi vegyesboltok is, de ott a munkaerő java még csak tanulja a magyar nyelvet. Benzinkút, virágbolt, édességbolt, pályaudvarok boltjai szélesítik még a sort, amelyek viszont munkaszüneti napokon is nyitva lehetnek, a jog szerint. Nyáron némileg szaporodik a számuk a Balatonon, a Velencei tó partján, a Dunakanyarban és más kiemelt idegenforgalmi helyeken. Nyitva van még mintegy ötezer trafik is. Ezek száma 20-25 ezer között mozog (csak példaként, mielőtt bárki is túlzásokba pottyanna: a bevásárlóközpontokban és a hipermarketekben 8 ezer élelmiszerbolt és iparcikk bolt van). Munkaerőhiány pedig a vasárnap zárva tartó boltokban is van.
  • A javasolt 12 órás zárási időpont azt is jelentené, hogy egy plázában, ahol az iparcikk üzletek 10 órakor nyitnak, két órán keresztül fogadhatnák a vásárlókat. Ha azok betennék a lábukat egy ilyen vásárlócsalogató nyitva tartás mellett.
  • A szakszervezet szerint a nyitvatartási óraszámok csökkentésével a jelenlegi munkavállalói struktúra munkaóráit úgy lehetne beosztani, hogy magasabb létszám jusson a forgalmasabb időszakokba. Ezzel szerintük csökkenthető a dolgozók munkaterhelése is. Ezzel szemben a szakszervezet tudathatná, hogy ha valaki vasárnap dolgozik, annak is jár a heti két pihenőnap. Ha valaki vasárnap akár csak néhány órát dolgozik, az más napokon vagy csak túlóráztatható (amikor egyébként is dolgozna), vagy olyan napon kellene dolgoznia, ami heti pihenőnapja lenne. A vasárnap dolgozó eladót, pénztárost, árufeltöltőt csak akkor lehetne átcsoportosítani más napokra, ha vasárnap egyáltalán nem kellene dolgoznia.
  • Vasárnap 100 százalékos pótlék jár a bolti dolgozóknak. A 12 órás bezárással ennek jelentősebb része elveszne, más hétköznapi beosztással ezt már nem kapnák meg. Ha egy bolti dolgozó nem szívesen dolgozik vasárnap, az általános munkaerőhiány közepette találhat olyan boltot, ahol nem kell vasárnap is dolgoznia. Igaz, ezekben általában kisebbek a fizetések.

Nem nagyon stimmel a matek

  • A szakszervezet egyik nyilatkozata szerint a vasárnap déli boltzárat ők az összes – közel félmillió munkavállalót foglalkoztató – kereskedelmi egységre kiterjesztenék. A bökkenő csak az, hogy a bolti kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma a legutóbbi statisztika szerint 358 ezer fő volt. Ebben a vállalkozók is benne vannak. Az alkalmazottak száma 303 ezer. És nem mindegyik dolgozik vasárnap.
  • Az idei első negyedévben közel 90 ezerre nőtt a betöltetlen álláshelyek száma a szakszervezet szerint. Tegyük hozzá, hogy a nemzetgazdaság egészében, pontosabban az adat 87 ezer. 2019 első negyedévében 81 ezer volt, tehát valóban nehezebb a munkaerőpiaci helyzet.
  • A kereskedelem egészében (ilyen a statisztika: amiben nem csak a boltok, hanem a nagykereskedelem és a járműkereskedelem is benne van) hatezer a legutóbbi mutató. 2019 első negyedévében ennél rosszabb volt a helyzet, akkor 6,7 ezer üres álláshelyet mutatott a statisztika. Tehát pusztán ennek a mutatónak az alapján a kereskedelem egészében nem rosszabb a helyzet, mint a járványos, két teljes iparcikkes boltzárral is megtűzött időszakban.

Ami a legfontosabb: annyit már elárult a kormány és ezt támasztja alá az MNB elemzése is, hogy még nehezebb gazdasági helyzet, válságos időszak közeleg. A foglalkoztatottak száma a boltos világban az elmúlt évtizedet nézve 2016-ban volt a legnagyobb, 390 ezer fő. Pont akkor, amikor ennek az esztendőnek az áprilisában feloldotta a kormány az egy évvel korábban indított boltzárat. Úgy egyébként a vásárlók "kívánságára".

Több ok miatt ez a létszám 2021-re 355 ezer főre esett (csökkent a boltok száma is), de úgy, hogy a koronavírus járvány bajai közepette jó néhány ezer vendéglátóst, szállodai dolgozót is fogadni tudtak az élelmiszer boltok. Most is nagyok a bajok és nagyobbak is lehetnek.