Vasárnapi zárva tartás - Egy egész iparág szűnhet meg

A kormány a vasárnapi zárva tartás ügyében még nem alakította ki álláspontját - erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel az állami rádióban. Szavai szerint a frakciószövetség-tag KDNP által javasolt vasárnapi zárva tartás ügyében "egy nagy vita kellős közepén vagyunk, sok szempontot kell megfontolni". Az azonban biztos, nincs olyan terve, hogy befolyásoljuk az emberek viselkedését - tette hozzá a politikus, aki szerint az emberek "nagyfiúk", el tudják dönteni, mit csinálnak vasárnap. Inkább gazdasági kérdésnek tartja, hogy a kis- vagy a nagyboltokban költik-e a pénzüket az emberek. Azt az érvet viszont nem tartja megalapozottnak, amely szerint a zárva tartás miatt tömegesen kerülhetnének utcára dolgozók. Orbán szerint ugyanis az eladott élelmiszer mennyisége és a vevők száma nem változik, vagyis ugyanannyi munkát kell elvégezni, csak rövidebb nyitva tartás mellett.

Ez az alapötlet

A teljes,16-tagú KDNP-frakció által aláírt, a parlamentnek november 6-án benyújtott javaslat a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényt úgy módosítaná, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező üzletek főszabályként hétfőtől szombatig 6 órától 22 óráig tarthatnak nyitva, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig zárva tartanak. Ezt azzal könnyítenék meg, hogy évi öt - előre bejelentett - vasárnap is kinyithatnak, továbbá december 24-én és december 31-én 6 és 12 óra között lehetnek nyitva.

Az általános zárva tartási előírás nem vonatkozna a 400 négyzetméternél kisebb boltokra, valamint olyanokra, ahol az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy a gazdasági társaság legalább többségi befolyással bíró természetes személy tagja maga vagy segítő családtagja kereskedik. Továbbá a törvény hatálya nem terjed ki egyes létesítményekre, tevékenységekre (például üzemanyagtöltő-állomás, gyógyszertárak, dohányboltok), továbbá egyes tevékenységekre (például újságárus, virágárus, pék) eleve különös rendelkezéseket tartalmaz. A pékárut és tejterméket árusító üzletek korábban is kinyithatnak, illetve vasárnap és munkaszüneti napokon is - korlátozott időben - nyitva tarthatnak. A virágboltok vasárnap és munkaszüneti napokon szintén - korlátozott időben - nyitva tarthatnak.

A KDNP indoklása szerint javaslat csak ésszerű mértékű korlátozást jelent, miközben, elősegíti, hogy a vasárnap valóban pihenőnap legyen az ország döntő része számára, amikor a családi együttlétre nyitva álló rövid időt nem kurtítja meg a vásárlással és a bolti értékesítéssel eltöltött idő.

Ők veszíthetnek sokat

A hét többi napjához képest vasárnap a legalacsonyabb a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (fmcg) vásárlásainak száma, arányuk mindössze 9 százalék, míg szerdán és szombaton a legmagasabb, az összes vásárlás 21 illetve 18 százaléka - derül ki korábban a pénzcentrum.hu-n megjelent GfK-elemzésből. Egy átlagos vasárnap 873 ezer család vásárol fogyasztási cikkeket, jellemzően a hipermarketekben. A budapestiek és a nagyvárosok lakói használják ki leginkább a vasárnapi nyitva tartást. A hét egy átlagos napján csaknem 1,1 millió háztartás - a háztartások 26 százaléka - vásárol fmcg-terméket. A nagy alapterületű hipermarketekben leginkább péntek és vasárnap között vásárolnak, míg a diszkontokban a vasárnapon kívül a csütörtök az a nap, amikor legtöbbet költenek fmcg-termékekre. A falvakban leginkább szerdán és szombaton, míg a kisvárosokban szerda mellett vasárnap költenek a legtöbbet.

Egy egész ágazat semmisülhet meg

A vasárnapi zárva tartás különösen érzékenyen érintené a magyarországi lapiadókat. A vasárnapi lapok piaca speciális szegmens. Bár a hétköznapokhoz képest kevesebb újság jelenik meg aznap, azokat többen olvassák. A Magyar Lapkiadók Egyesülete adatai szerint a vasárnapokon évi mintegy 24 millió példányt értékesítenek, így a korlátozása több mint 600 ezer olvasót érintene hátrányosan.

Bár a T. Ház elé került javaslat tartalmaz elméleti könnyítéseket a sajtóterméket árusító kereskedelmi egységekre, azonban az érintettek az ebben szereplő feltételek és definíció alkalmatlan arra, hogy a gyakorlatban is elérhesse célját, a vasárnapi lapok piacának megőrzését.

A magas bérleti díjak és egyéb járulékos költségek arra kényszerítették az elmúlt években a nyomtatott lapokat árusítókat, hogy kiegészítő termékeket (szendvics, üdítő, édesség, könyv, sorsjegy) is forgalmazzanak az értékesítési helyeken. E termékeknek a dohánykereskedelem átalakítását követően tovább nőtt a jelentősége. Így egy újságárusítással foglalkozó kereskedelmi egység árbevételében ma már nem feltétlenül a lapárusítás áll az élen. Mivel az emberek többsége ma már nagyobb áruházakban is vásárol lapokat, így a könnyítés nem hozhatja meg várt célját. Mindezt számba véve, a vasárnapi bezárás rendkívül súlyosan érinti a hazai lappiacot - vélik a lappiac szereplői.

Így az újabb kereskedelmi korlátozás a válság hatására már korábban is komoly veszteségeket szenvedett lappiac végzetes zuhanásához, végül megsemmisüléséhez vezethet - hangzik a komor jóslat.

Mivel az árushelyek döntően olyan üzletközpontokban működnek, melyeket a vasárnapi nyitvatartási tilalom érintene, akkora veszteséget szenvedhetnek e a kiadók, hogy teljesen eltűnhetnek a a vasárnap megjelenő lapok. Ez alássa a jelenlegi árus helyek pozícióit, így tovább szűkülhet a lapkínálat. A vasárnapi napilapok piaca mellett az eddig vasárnapi értékesítés keretében eladott magazinok piacára is romboló hatással lehetnek a bezárások.

Komoly felhorgadás jött

Az évek során már többször elő-előkerült kereszténydemokrata ötlet komoly kritikát kapott, csupán néhány támogató szó mellett.

A Liga szakszervezeti szövetség sem támogatja a boltok vasárnapi kötelező bezárását, ehelyett a vasárnapi nyitva tartás költségeinek emelését és szabályainak szigorítását javasolta.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) becslése szerint az eredeti javaslat megvalósulása esetén a kereskedelemben 15-20 ezres, a kapcsolódó területekkel együtt 30 ezer fős elbocsátás várható. Emellett a forgalom egy része elveszne, valamint romlana Magyarország idegenforgalmi megítélése is.

Kedden Demján Sándor, a a Munkáltatók és Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke pedig bejelenttete, hogy a szervezet népszavazást kezdeményez a vasárnapi nyitva tartásról, ha a parlament ezt korlátozó jogszabályt fogad el.

Szerdán az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetet tömörítő Vállalkozásfejlesztési Tanács idei harmadik ülésén ez a téma szerepelt egyetlen napirendi pontként. A szakmai szervezetek döntő többsége egyöntetűen kiállt amellett, hogy a vásárlók érdekeivel összhangban az üzletek, áruházak maradjanak nyitva vasárnap. Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára pedig vállalta, hogy a felvetéseket továbbítja a kormánynak és szükség szerint további egyeztetéseket tart.

A szakszervezetek pedig felvetették: meg kellene vizsgálni a Munka törvénykönyve előírásainak megtartását, valamint egyes foglalkoztatási feltételek módosítását. A szakmai szervezetek és a szakszervezetek megállapodtak abban, hogy a felvetett kérdésekről a Kereskedelmi Kerekasztal keretében további egyeztetéseket folytatnak.

Pénteken pedig Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkáraegy a Napi Gazdaságnak azt mondta: köztes megoldás születhet a kereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartásáról. Javaslatuk szerint - miközben a vasárnapi zárva tartásra való törekvést továbbra is elutasítják - a foglalkoztatottak aznapi munkavégzését önkéntes nyilatkozattételhez kötnék, amelynek nyomán a hét végi munkába állásért plusz pihenőnap, illetve a jelenleginél magasabb bérkiegészítés is járna. Így a vasárnap nyitva tartó boltok profitjából nagyobb arányban kell részesülniük a dolgozóknak. Az elképzelés kivitelezéséhez módosítani kell az Mt-t. és a kereskekedelmi törvényt is. Glattfelder szerdán vállalta, hogy a kezdeményezést a csütörtöki kormányülésen előterjeszti.