A négymillió hazai háztartásból a GfK felmérése szerint 1,12 millió szokott szombaton élelmiszert vásárolni, közel 900 ezer pedig a hét utolsó napján - mondta a GfK Hungária ügyvezető igazgatója a BGF kereskedelmi konferenciáján. Kozák Ákos szerint a hipermarketeknél és diszkontoknál volt hagyományosan erősebb a vasárnap, ezek a boltok hosszabb távon a vesztesek közé kerülhetnek. A fogyasztók a vásárlásaik áttervezésével reagálnak, nagy kérdés viszont, hogy mi lesz a nem tervezett, impulzív vásárlások sorsa, illetve a bútor- és textilkereskedelemé, ahol szintén erősebbnek számított a vasárnap. Az élelmiszer-kereskedelemben ugyanakkor nem várható érdemi csökkenés a GfK prognózisa szerint - ez volt a tapasztalat Horvátországban is, ahol rövid ideig élt egy hasonló tilalom -, viszont textil-, bútor- és iparcikk-kereskedelemben elképzelhető a visszaesés.

Csak egy-két olyan hétvége volt, amit ne torzított volna valamilyen más esemény, azaz nemigen voltak a zárva tartással tisztán érintett vasárnapok, így nehéz egyelőre megítélni a szabályozás hatását - fogalmazott Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára. (Korábban az NGM helyettes államtitkára - konkrét adatok ismertetése nélkül - azt állította, hogy még nőtt is a forgalom március 15. után, az időközben megszellőztetett adatokat lásd a keretes írásban.) Az is ki fog derülni a következő hónapokban, hogy mely napokon érdemes megtartani a hosszított nyitva tartást.

Megvan az adat - nem kellene örülni

A kiskereskedelmi forgalom valóban nőtt március 15. után a megelőző időszakhoz képest - ismerte el a kormány által ezidáig konkrét adatok nélkül jelzett trendet Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A szakember az eddig nem publikált adatokat ismertetve elmondta: a vasárnapi zárva tartási tilalom március 15-i lépését megelőző héten a heti átlagos forgalom 140 milliárd forint volt, ami utána 150 milliárd forintra emelkedett. A dolog nem kis szépséghibája az, az elmúlt években a március mindig növekedést hozott februárhoz képest, méghozzá általában 15-20 százalékos nagyságút, amihez képest az idei bő 7 százalékos többlet inkább kiesést takar. Vámos hozzátette: a létszámcsökkentések már meg is indultak a kiskereskedelemben.Frissítés: Cikkünk megjelenése után futott be az NGM válasza a pontos adatokat firtató kérdésünkre. E szerint az online pénztárgépek forgalmi adatai alapján a vasárnapi pihenőnap bevezetése előtti 9 teljes hét heti átlagforgalma 141 413 827 609 forint volt, míg a jogszabály hatálybalépését követő 6 hétben a heti átlagforgalom 157 155 116 133 forintra nőtt. Ez - tesszük hozzá - 11 százalék feletti forgalomnövekedést jelent, nem pedig 7 százalékot.Frissítés 2: Megnéztük a KSH adatait is. Az NGM által vizsgált periódussal csak mérsékelten összehasonlítható februári és márciusi adatokat nézve a hivatalos adatok azt mutatják, hogy a 2011-2014 közötti időszakban
  • az üzemanyag-eladások nélkül számított kiskereskedelmi forgalom 16-20 százalékkal, ezen belül
  • az élelmiszerforgalom 12-20 százalék közötti értékekkel,
  • a nem élelmiszerek forgalma pedig 19-24 százalékkal
nőtt az egyes években az utolsó téli és az első tavaszi hónap között.További nehezíti az összehasonlítást, hogy az NGM az online kasszák forgalmáról beszél, nem pedig a teljes kiskereskedelemről, de mivel tavaly tavasszal nem volt a jelenlegihez hasonló lefedettsége az online pénztárgépeknek, nem valószínű, hogy volnának érdemben összevethető év/év adatok, amelyek eldönthetnék a vitát.

Egy korábbi GfK-felmérést idézve elmondta: az, hogy vasárnap jellemzően a magasabb árszínvonalú boltokban lehet csak vásárolni, a fogyasztóknak 14-25 milliárd forint többletkiadást jelenthet.

Balatoni Judit idézte a Napi.hu igatlankonferenciáján elhangzottakat is, amely szerint a zárva tartási kötelezettség eltérően érinti a mozival nem rendelkező és a mozis plázákat, a célkeresztbe vett multik megoldják a vasárnapi zárva tartás miatti átszervezési feladatokat, viszont a részmunkaidősök, diákok, valamint a magyar tulajdonú kis- és közepes boltok tulajdonosai, azok alkalmazottai a vesztes oldalra kerültek csakúgy, mint a turistákból élő belvárosi és balatoni üzletek.

Egyeztetés? Na, az nem volt

A főtitkár szerint a kereskedelmet érintő szabályok alapindokai - család-, ifjúság- és kkv-védelem - elfogadhatók, de komoly nehézséget jelent, hogy a törvényeket rögtön a hatályba lépés után módosítják. A legtöbb esetben ad hoc törvényalkotásokról van szó, érdemi egyeztetések nélkül - a "tárgyalások" leginkább abban merültek ki, hogy meghallgatták egymás álláspontját. Ide tartozó példa, hogy a trafikok lesötétítése kapcsán már a szabályozás megszületésekor jelezték biztonsági aggályaikat, hiába.

A központokat a kereskedelmet sújtó korlátozások jobbára csak közvetve, a bérlőkön keresztül érintik. Ez a hatás sem elhanyagolható, hiszen ha a megváltozott szabályok miatt a kereskedők nem tudnak alkalmazkodni a vásárlói igényekhez, a fenntartóknak értékcsökkenést kell elkönyvelniük - ha a választék, a szolgáltatások színvonala csökken, gyorsan fog csökkenni a látogatószám, ami forgalomcsökkenést, bérletidíj-csökkentési törekvéseket (illetve a kiköltöző bérlők miatt bevételkiesést) eredményez, ez pedig veszteséget jelent az üzemeltetőnek.

A kaszinó- és trafiktörvény egyértelműen fájdalmasan érintette a központüzemeltetőket. A kaszinóknak helyet adó, jellemzően kis portál mögött 1000-1200 négyzetméteres helyiségeket nehéz más célra bérbeadni - van, ahol fitneszterem került a helyére, de van, ahol ma is üresen áll a terület. A helyiségek kialakításába beruházó bérlők is rosszul jártak csakúgy, mint azok a trafiktulajdonosok, akik azon buktak, hogy immár nem lehet bevásárlóközpontban a folyosóról megközelíthető dohányboltot üzemeltetni.

Nem fáj a plázastop

A plázastop hatása viszont a vártnál sokkal kisebb volt, mindössze egyetlen bevásárlóközpont-építési kérelmet utasítottak el. Rossz viszont - tette hozzá a főtitkár -, hogy átalakítás, bővítés esetén is felmentést kell kérni a plázastop-törvény alól, itt az átfutási idő okoz bizonytalanságot.

Ami az új plázákat illeti, a budapesti Bosnyák térre tervezett, régóta húzódó Mundo Center esetében 2018-ra tervezik a nyitást, a megvalósítást jelenleg finanszírozási és bérbeadási gondok nehezítik. A szintén fővárosi Etele térre tervezett bevásárló-, iroda- és lakóingatlan-komplexumot 2017-ben adhatják át, vidéki helyszíneken pedig a következő években három family center jellegű beruházás készülhet el.

Majdnem Ausztria

Vannak jelek arra, hogy a háztartások fogyasztásában megfordult az ötéves negatív trend, de továbbra is igaz, hogy már Törökország és Horvátország megelőzi egy főre jutó vásárlóerő terén Magyarországot, mi az évi 1,5 millió forinttal a régió sereghajtói lettünk, holott 1995-ben még az élen álltunk - derült ki a GfK Hungária ügyvezető igazgatójának előadásából.

Kozák Ákos elmondta: nő a vásárlási gyakoriság a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG), és a kosárérték is emelkedett (azaz többször megyünk boltba és alkalmanként többet is költünk), viszont a fogyasztó háztartások köre nem emelkedett. A magyar háztartások fél év alatt 100-120-szor mennek boltba, csakúgy, mint az osztrákok, de az egy vásárláskor a honfitársaink 2200-2300 forintot költenek, ami mindössze harmada az ausztriai átlagnak - a vásárlóerőben hasonló különbségek vannak a két ország között.

A 10 legnagyobb kereskedelmi lánc a napi fogyasztási cikkek 3 ezer milliárd forintos piacából mintegy 70 százalékkal rendelkezik, ezen belül is a Tescóé a legnagyobb súly, 17-18 százalék. (A 15 régi EU-tagállam átlagában az üzletek 12 százaléka bonyolítja a forgalom 75 százalékát - Olaszországban ennél is koncentráltabb a kereskedelem, ott 7,2 százalék ez az arány, míg Franciaországban kétszer ekkora, közel 15 százalék.) A kisboltok részesedése sem elhanyagolható, náluk landol minden elköltött 9. forint.