Az eva és az iparűzési adó analógiájára bevezetni tervezett közösségi közlekedési adó körüli cirkusz viszont a kormány és a VOSZ közötti szövetséget ássa alá - mondta a munkaadói szervezet főtitkára, Dávid Ferenc az első Magyar Fuvarozói Fórumon. Hozzátette: ugyan van egyezség az adminisztratív terhek csökkentéséről, de például a legkisebb bér emeléséhez kapcsolódó kompenzáció elszámolása, nyilvántartása - főleg a kisebb vállalkozások körében - épp az ellenkező irányba mutat.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése kapcsán Dávid hangsúlyozta: nem lehetnek az adórendszer változásának vesztesei a legkevesebbet keresők, akik 790 ezren - a 100 ezer forint körüli keresetűekkel együtt pedig egymillióan - vannak.

Kapcsolódó

Feltette ugyanakkor a kérdést: a jelenlegi gazdasági kilátások között ki magyarázza meg a vállalkozóknak, hogy a legkvalifikálatlanabb munkaerő költsége 18 százalékkal nő? A béremelés első 5 százalékát ráadásul nem is kompenzálja majd az állam - húzta alá. A bérkompenzáció kérdésének súlyát jelzi Dávid szerint, hogy még most is folynak a tárgyalások a kormánnyal.

Ami a Munka törvénykönyvét illeti, minden ellenkező híresztelés ellenére igenis komoly szakmai egyeztetés volt a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseleti szervezetekkel, a tárgyalásokon részt vettek a versenyszféra legnagyobb szakszervezetei is - mondta Dávid. Az eredeti beterjesztéssel 80-90 százalékban elégedett a munkaadói oldal, ám az kérdés, hogy milyen lesz a végeredmény, hiszen 655 módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez.

Dávid szerint azért volt szükség az Mt. újraírására, mert az eredeti, a lebomló nagyüzemi gazdaságra alkotott törvényt az elmúlt 19 évben több mint 70-szer módosították, így mára szétesett, ráadásul a kisebb vállalkozások esetében szinte lehetetlen betartani és az állami szektorban is sokszor megsértik.

Dávid hangsúlyozta: a tárgyalások során szóba sem krült a védett kor, illetve a kisgyermekes édesanyák védettségének megszüntetése. Az alapszabadság csökkentése ugyan felmerült - a főtitkár szerint a kiadható napok száma Magyarország gazdasági fejlettségéhez képest magas -, de egy ilyen intézkedés olyan rossz hangulatot eredményezett volna a munkahelyeken, hogy nem is erőltették.

Védelmébe vette ugyanakkor a kártérítési felelősség emelését és a munkavállalói kaució bevezetését. Az előbbi lényege, hogy vétlen károkozás esetén a munkavállaló a jelenlegi szabályozás szerinti, két hét átlagkereset helyett 10-12 havi átlagkeresetével felel majd, kártérítésként. (Szándékos károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni.) A munkavállalói kaució vagy biztosíték lényege, hogy ezzel a törvény lehetőséget ad arra, hogy azok, akik pénzzel, értékkel, utalvánnyal dolgoznak, csak egyhavi személyi alapbérüknek megfelelő befizetés után állhassanak csak munkába.

A VOSZ nem adta volna nevét az Mt.-hez, ha a munkavállalók számára méltánytalan vagy megalázó intézkedést vezettek volna be.