Tavaly a Napi.hu részletesen beszámolt azokról a trükkökről, amelyeket kihasználva egyes utalványforgalmazók igyekeztek kihasználni a rejtett lehetőségeket. Tipikusan ilyen volt az utalványbörze kialakítása, ahol lényegében borsos jutalékért cserébe lehetett cserélgetni a kapott utalványokat. Nagy érdeklődés ugyanakkor nem övezte a csereberét.

Az adóhatóság is vizsgálta ugyanakkor azt a rendszert, amelynek keretén belül a munkaadó leszerződött egy utalványforgalmazóval adott értékű utalvány megvásárlására, majd a munkavállalók ezeket az utalványokat beváltották a forgalmazónál - jutalékért cserébe. Vagyis a forgalmazó olyan megállapodást kötött, amely keretében papíron cafeteriaszolgáltatás történt, valójában azonban a munkavállaló csökkentett adózással jutott készpénzhez. Ha mindezt sportbelépőkkel játszották meg a felek, az ügylet után a munkaadónak nem is kellett adóznia.

Ahatóság szerint kissé aggályos volt ez a dolog, hiszen a juttatás lényege - és az adókedvezmény is ezért jár -, hogy a munkavállaló korlátozottan használhatja fel az utalványt. Míg ha visszaváltja, arra költi a pénzt, amire akarja. Az ügylet kitalálója szerint ez teljesen szabályos megoldás, hiszen joga van bevonni a juttatást.

Jövőre vége lesz az efféle akadékoskodásnak, a jogszabály szerint ugyanis nem minősül majd béren kívüli juttatásnak a visszaváltható utalvány. Csak speciális esetekben lehet szó visszaváltásról, egyebek mellett fel nem használt utalványoknál. Valószínűleg az adóhatóság nem talált elég erős fogást az egyébként kifogásolható ügyeskedésen, ezért volt szükséges a törvény módosítása. Ennek alapján jövőre az utalványokat - vagyis azErzsébet utalványcsaládba tartozó étkezési jegyet, az iskolakezdési támogatást, a kultúra utalványt, a sportbelépőkre szóló utalványt, a piaci résre lövő rezsiutalványt vagy a bérletutalványt - csak rendeltetésszerűen lehet felhasználni.

A szigorítás összességében érthető. A többi béren kívüli juttatással ugyanis nem igazán lehet visszaélni. Ami a Szép kártyákra kerül, azt csak a szabályozott formában lehet elkölteni, s csak a meghatározott szolgáltatásokra. Ami a pénztári számlákra kerül, azt is csak a szigorú szabályok szerint lehet elkölteni, adott esetben a befizetést követő tízedik évben. Mindezek fényében nem indokolt semmilyen kiskapu engedélyezése - elvégre a béren kívüli juttatások így is jóval kisebb terhet viselnek, mint a bér, ennek alapján pedig illik betartani az előírásokat is.