A kutatók szerint a dokumentum 4 pontban értelmezhető a kormányzati program szempontjából:

1. Nem lesz újabb rezsicsökkentés

A konvergenciaprogramban szerepel, hogy "a családok 2014-ben 300 milliárd, 2015-től kezdődően pedig évente közel 340 milliárd forint kiadásától mentesülnek, ami fogyasztásuk élénkülését ösztönzi." A jövő évre vonatkozó növekedés abból ered, hogy idén három különböző időpontban csökkentik az áram a gáz és a távhő árát. Ez azt jelenti, hogy nem számol a kormány további rezsicsökkentéssel a jövő évben. Azaz a 2013-ban megkezdett folyamat megáll, illetve azt sem tervezik, hogy az állami közműszolgáltatás olcsóbb lenne, mint a jelenlegi rendszer. Ellenkező esetben ennek a lakossági megtakarításokra gyakorolt hatását biztosan feltüntették volna, mivel ez a fogyasztás erősödését, a gazdaság fejlődését vetítené előre.

2. Nem lesz több pénz közmunkára

A kormány az országgyűlési választások után döntött arról, hogy havi átlagban 200 ezer nyolc órában foglalkoztatott közmunkást akar idén alkalmazni. Ez a jelenlegihez képest 100 milliárd forintos többletköltséget jelentene a mostani költségvetésben tervezettekhez képest. A konvergenciaprogramban ugyanakkor nem szerepel, hogy további forrásokat akarnának e területre átcsoportosítani. Pedig ez alapvetően érintené az idei költségvetés fenntarthatóságát, és a jövő évi terveket.

3. Az szja 9 százalékra mérséklése várat magára

A választások előtti kormánypárti ígéretek egyike volt az egyszámjegyű (praktikusan 9 százalékos) szja-kulcs bevezetése. A konvergenciaprogram ugyanakkor nem tartalmazza ennek a fedezetét, mivel 2017-ig kitekintően a jövedelem és vagyonadók GDP szerinti nagyságát 6,7 százalékra becsülik - ez jelenleg 6,9 százalék. Abban az esetben, ha a 9 százalékos kulcs megvalósulna, az évente 500 milliárd forinttal csökkentené az adóbevételt. Ez pedig a jelenlegi számok szerint csak akkor valósítható meg, ha az állam a vagyonadó ágon szedné be ezt a pénzt. Ezt viszont valószínűleg nem vállalja fel a kormány.

4. 2016 lesz a kormány mélypontja

A kormány is elismeri, hogy a beruházások motorját az uniós alapokból kapott támogatások jelentették. Ugyanakkor a konvergenciaprogramban már most felhívják a figyelmet, hogy 2016-ban kifut a mostani programok hatása, és az új pályázati időszak még nem érezteti kedvező hatását. Ez pedig kimondatlanul az állami beruházások visszaesését jelenti, amely leginkább az építőiparra lesz hatással. Amennyiben a gazdasági növekedés addigra nem lesz képes felpörögni, és a versenyszféra saját forrású beruházásai nem veszik át az állam helyét, akkor biztosan további nehézségek elé néz aa gazdaság és a várt növekedés elmarad. Ez pedig politikailag a ciklus közepén komoly problémát jelent majd a kormánynak.