Véget érhet a pangás, de új mumus jelenhet meg

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Szeptember első hete ígéretes forgalomnövekedést hozott a BÉT-en, az elmúlt hónapok ötmilliárd alatti napi értékeket hozó pangása azonban próbára tette a brókercégeket. A nyári hónapok visszaesése már minket is költségcsökkentő lépésekre késztetett, annak ellenére, hogy júliusban és augusztusban mi értük el a legnagyobb forgalmat a részvényszekcióban − mondta a Napi Gazdaságnak Régely Károly, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatója. − Már nyár végére azt vártam, hogy valamelyik kisebb cég befejezi működését, vagy egy nagyobb társa ügynökeként folytatja, ilyen pangás mellett nem képes ennyi brókercég megélni − tette hozzá.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Hírek szerint máris vannak olyan nagyobb cégek, amelyek felkeresik a kicsiket, ügynöki kapcsolatot ajánlva. Régely szerint, ha még fél évig maradna a nyárihoz hasonló alacsony forgalom, sokan kihullanának, amire még rátehet az új kereskedési rendszer, a Xetra bevezetési költségeivel kapcsolatos bizonytalanság. A jövő év végéig bevezetendő új rendszer a kisebb cégeknek (amelyek jelenleg nem rendelkeznek Xetra-hozzáféréssel) tetemes, 10−40 millió forint közötti egyszeri költséget jelent majd, de az éves fenntartás is drága lesz. A Xetrát már használó brókercégek számára sem világos egyelőre, hogy a már meglévő platform alkalmas lesz-e a magyar papírokra és képes lesz-e kezelni az árjegyzői rendszert. Az már biztos, hogy aki nem lesz árjegyző és nem vállalja a magasabb fix költségeket, annak drágább lesz a kötés. Ez is az egyesülések, ügynöki kapcsolatok kiépülése felé mutat.

Feleslegessé válhatnak a hazai cégek

Többen tartanak attól is, hogy a Xetra a külföldi intézményi ügyfelek számára feleslegessé teszi a magyar brókercégeket, hiszen közvetlenül is el tudják majd érni a magyar piacot. Éppen ezt szeretné kivédeni az árjegyzői rendszer − mondta Szécsényi Bálint, az Equilor vezérigazgatója −, amely egyfajta kompromisszumos megoldás és jobb helyzetbe hozhatja a magyar befektetési szolgáltatókat. Szécsényi, aki a BÉT alelnökeként is dolgozik az új rendszer alakításán, sikernek tartja, hogy az osztrák tőzsde is elfogadta az árjegyzői rendszer szükségességét, s jelenleg gőzerővel folyik a részletek kidolgozása. Hangsúlyozta, hogy a független magyar befektetési szolgáltatók nélkülözhetetlen szereplői a piacnak, versenyt jelentenek a banki hátterű szereplőknek.

Szécsényi szerint azonban nem a Xetra-bevezetés, hanem az alacsony forgalom és a külföldi versenytársaknál jellemző lazább szabályozás hozza nehezebb helyzetbe a hazai cégeket. Egy külföldi társaság például könnyen tud online számlanyitást kínálni magyar ügyfeleknek, míg magyar brókercég ezt nem teheti meg, így ezek a megtakarítások külföldre vándorolnak. Ezt jogszabályváltozással kellene orvosolni, a forgalmat pedig a nagy állami vállalatok, például a most induló negyedik mobilszolgáltató tőzsdére vitelével lehetne élénkíteni − vélekedett.

A brókercégek konszolidációja ma korántsem olyan egyszerű, mint a 2001−2004 közötti időszakban, amikor ugyancsak az alacsony forgalom rendezte át a piacot − hívta fel a figyelmet Régely. Akkor mindenki magyar részvényekkel üzletelt, ma viszont számos kisebb cégnél a tőkeáttételes kereskedés, devizák, warrantok adják a forgalom nagy részét. Ezek az ügyfelek nagy hőfokon pörögnek és pár év alatt többségük le is morzsolódik. Egy konzervatívabb cég nem szívesen vesz át ilyen ügyfélállományt és az ügyfelek sem jönnek szívesen, ha az új cég nem tudja kínálni a tőkeáttételes termékeket kínáló platformot. Viszont ha egy magyar brókercég egy kereskedési platform termékeit közvetíti, akkor futja a platformot szolgáltató külföldi cég kockázatát és egy baleset esetén magával húzhatja a magyar céget is.

Most a külföldi részvény, deviza a divat

Most divat a külföldi részvények, devizák, felé terelni az ügyfeleket, ám a magyar brókercégek mindig is a magyar részvények kereskedelméből éltek meg és − egy kivételével − jutalékbevételeik nagyobb része most is ebből származik. Virág Ferenc, az idén a részvényszekció kilencedik legnagyobb forgalmát felmutató Random Capital elnök-vezérigazgatója szerint a forgalom visszaesése is csak átmeneti. − Húsz éve vagyok ezen a piacon és ezalatt tíz alkalom volt, amikor temettük a piacot − mondta. Persze nem a 2007-es rekordévet kell visszavárni. Akkor 34 milliárd forint volt a napi átlagforgalom, és a kollégák kinevettek, amikor azt mondtam, ez 15-20 milliárdra fog beállni. Most talán ugyanúgy nem hinnének nekem, de a részvényszekció előbb-utóbb vissza fog térni a 15-20 milliárdos értékre − állítja a Random Capital vezetője.

A retail befektetők a világon mindenhol 65-70 százalékban a helyi papírokat keresik, s a hazai befektetők aktivitása nőtt, az intézmények forgalmának csökkenésével sokkal nagyobb szerepük van a BÉT fogalmában, mint tíz évvel ezelőtt. És nem csak a kispapírokat kedvelik, kötéseik nagy része a blue chipekre irányul. A külföldi befektetők elfordulása is csak átmeneti, aminek oka nem a gazdaságpolitika iránya, hanem a kiszámíthatatlansága. Ezek a befektetők azonban vissza fognak térni. Virág úgy véli, a Xetra bevezetése javítja a befektetők kiszolgálását és nem jelent veszélyt a kisebb független cégekre, ennek költségeit még ki lehet termelni, bár a tervezett árjegyzői rendszer komoly buktatókat rejthet. Helyismeretre, elemzésekre egyre inkább szükség lesz, ami a helyi szereplők fennmaradása mellett szól.