Rendeletben határozza meg a vidékfejlesztési tárca a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályait. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet célja az egészséges és a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett ebállomány kialakítása és szinten tartása.

A kormany.hu-n szeptember elején napvilágot látott rendelettervezet magyarázó szövege a hazai ebtenyésztés területén tapasztalható jogbizonytalansággal indokolja az új szabályozás megalkotását, amelynek biztosítania kell, hogy a jogkövető kutyatenyésztők ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a tenyésztőszervezeti elismerés nélkül tevékenykedő ebtenyésztő szervezetekkel szemben. Az elmúlt időszakban a tárgyban született bírósági ítéletek, részben megerősítették az Átv. (Állatvédelmi törvény) végrehajtására irányuló szándékokat, részben pedig akadályozták azt a civil szervezetek "szuverenitásának védelmében", ami rendkívül bonyolult helyzetet termetett a hatósági munkában. Az új szabályozás (az Átv. módosítása - hatályos 2013. január elsejétől, és az új rendelet) ezen a helyzeten változtat a szaktárca szerint. A hatósági feladatot ugyanakkor némileg érdekes módon továbbra is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) látja el, azonban az új jogszabály szerinti szervezet felállását követően, mint tenyésztési hatóságnak csak kivételesen, visszaélések esetén, kell az ebtenyésztés folyamataiba beavatkoznia.

A Vidékfejlesztési Minisztériumot (VM) és a hatósági feladatokat ellátó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt több panaszos kereste meg a hazai ebtenyésztés területén felmerülő problémákkal. Az egyik legégetőbb ezek közül, hogy sokszor a törvény által előírtak ellenére állami elismerés nélkül tenyésztenek kutyákat, amelyet megtehetnek több, egymásnak sokszor ellentmondó bírósági ítélet miatt. A tárca szerint ez jelentős anyagi és szakmai károkat okoz azoknak az állattartóknak, akik a jogszabályoknak megfelelve, állami elismerés birtokában tenyésztenek kutyákat. Az értékesített tenyészebek számáról és áráról a hatóság nem rendelkezik hiteles adatokkal, az azonban bizonyos, hogy éves szinten "nagyon jelentős összegről" van szó - reagált érdeklődésünkre a VM. A szakminisztérium szerint az állami elismerés nélküli tenyésztés aránya, valamint az általuk okozott anyagi kár sem határozható meg, minden esetre ugyancsak jelentős.

A rendelet létrehozását annak idején az váltotta ki, hogy Magyarországon nagyon sok visszaélés történt az ebtenyésztés területén, úgymint tenyésztési adatok meghamisítása, a genetikai sérülések nem megfelelő szinten történő megelőzése, a kutyák tömegese kereskedelmi célú előállítása. Mindezeknek a felszámolása a tenyésztőknek is érdeke, ugyanakkor a szigorúbb szabályozás a VM szerint nem jelent többlet feladatot és adminisztrációs terheket, csak több figyelmet követel, és mulasztás esetén megteremti a szankcionálás lehetőségét.

Az új rendelet például megfogalmazza: "a tenyésztőszervezet a tenyésztési programjában szabályozza a kölykök megfelelő fizikális és mentális fejlődéséhez, valamint az emberhez való kívánatos kapcsolatuk kialakulásához szükséges környezet biztosítására vonatkozó előírásokat. (..) A tenyésztők kötelesek idős, beteg, vagy a tenyésztésben más okból részt nem vevő állataik tartásáról, gondozásáról és egészségügyi ellátásáról megfelelően gondoskodni."

Az új rendelet célja a nemzetközi ebtenyésztő szervezetek - elsősorban az FCI - és a hazai tenyésztőszervezetek harmonikus együttműködésének megteremtése is. A jogszabály elkészítését megelőző tárgyalások és a MEOE-MESZ (Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetsége) megállapodás biztosíték arra, hogy ez az együttműködés a rendelet mentén létrejön a minisztérium szerint.