Mindent egybevetve nem talált nagyobb hiányosságokat a Paksi Atomerőmű biztonsági rendszerében az a nagyszabású jelentés, amelyben az Európai Bizottság egy több szakaszból álló folyamat végén felmérte a működő uniós nukleáris létesítmények állapotát - értesült a BruxInfo.

Bár a 134 EU-ban működő atomreaktor tüzetes átvilágítása során számos hiányosságra bukkantak a szakértők, a magyar áramszolgáltatás közel 40 százalékát fedező Paksi Atomerőmű a csütörtökön nyilvánosságra kerülő jelentés szerint - amely előzőleg a BruxInfo birtokába került - viszonylag jól vizsgázott a nukleáris stressz teszten.

Kapcsolódó

A jelentés méltatja a védett irányító központra, az áramellátásra, a dolgozók külső veszélyforrások elleni megóvására vonatkozó intézkedéseket, továbbá azokat a kritikus paramétereket is, amelyeket egy súlyos baleset esetén léptetnének életbe.

Elismerően szól a végleges jelentés azokról az intézkedésekről, amelyekkel a jelenlegi magas szintre emelték a létesítménynek a földrengésekkel szembeni ellenállóképességét, jóllehet eredetileg nem ilyen fokozatú katasztrófa elbírására lett tervezve. Azt is elégedetten nyugtázta a szigorú "zsűri", hogy az atomerőmű elhelyezkedésénél fogva a lehető legmagasabb árvizszinttel vagy egy gátszakadással szemben is védve van.

Van még mit javítani

A jelentés mindazonáltal lát még javítanivalókat, ezért több ajánlást is tett. Így a folyékony radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó eljárások kifejlesztését javasolja a létesítmény területén annak érdekében, hogy súlyos baleseti helyzetekkel is meg tudjon birkózni. Az egyszerre több egységben bekövetkező esetleges balesetek jobb kezelését is szükségesnek nevezi.

Az Európa legtöbb atomerőművének otthont adó Franciaországban 19 olyan nukleáris létesítményt azonosított be a vizsgálat, amelyek nem felelnek meg mindenben a biztonsági normáknak. A feltárt hiányosságok közé tartozott a földrengésmérő eszközök nem megfelelősége, vagy természeti katasztrófák esetén a biztonsági berendezések védelme. De az igazán súlyos balesetek során szükséges evakuációs tervek sem elégítették ki az átvilágítást végző szakértőket. A csütörtökön bemutatandó jelentés az áramkimaradás miatt esetleg bekövetkező teljes leblokkolást azonosította a fő kockázati tényezőként, mivel az áram nélkül maradt hűtőrendszer meghibásodása miatt fennáll a túlhevülés veszélye, akárcsak Fukusimában, ahol a földrengés, majd az azt követő szökőár miatt megszűnt az áramellátás, ami láncreakciót indított be.

A Bizottság a tapasztaltak fényében szükségét látja az uniós nukleáris biztonsági szabályok kiterjesztésének. Ez a szándék a jövő évtől új jogszabályi javaslatokban ölthet majd testet. A testület az elvégzett vizsgálatok tükrében csak ajánlásokat tesz a biztonsági intézkedések javítására a nemzeti hatóságoknak, ugyanakkor nem szólít fel egyetlen atomerőmű bezárására sem.

A jelentés, amelyből a Die Welt című német lap is közölt részleteket már hétfőn, az európai atomerőművek biztonságosabbá tételének szükséges költségeit 10-25 milliárd euró közé becsüli, az egyes reaktorokra jutó összeg 30-200 millió euró között mozog. Az 1986-ban történt csernobili atombaleset után Európában szigorították az atomerőművekre vonatkozó biztonsági előírásokat, ezeket azonban 26 év alatt sem sikerült maradéktalanul teljesíteni - idézte a lap a jelentést.

Az Európai Bizottság a 2011. márciusi fukusimai atomkatasztrófa után rendelte el az európai atomerőművek állapotfelmérését, azt vizsgálva, hogy az európai reaktorok képesek lennének-e átvészelni földrengéseket, árvizeket és más természeti, illetve emberi téynező (például terrorizmus) által előidézett katasztrófákat.