Javított szeptemberben az államháztartás, ugyanis az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előzetes adata szerint 12,1 milliárdost többlet keletkezett a kilencedik hónapban (többlet egyébként először fordult elő idén), így a január-szeptemberi deficit 949,1 milliárd forint, ami az eredeti terv 108 százaléka, vagyis még jócskán a hiánycél felett lavírozna a kormány, ha időközben nem emelték volna az idiei célt 1050 milliárd forintra. A NGM eközben nagyon büszke magára, hisz újfent elmondják, hogy a szeptemberi adat megfelel a várakozásainak - a dolog érdekessége, hogy utoljára az Oszkó Péter vezette Pénzügyminisztérium adott bármilyen prognózist a költségvetés éven belüli lefutására. Mint az a táblázatból látható a szeptember egy igazi meglepetés hónap, hol tettemes hiáányal, de van év amikor szolíd többlettel gazdálkodik az államháztartás - ilyen az idei is.

Tehát a most kiadott közlemény szerint "a kormány várakozásainak megfelelnek a központi költségvetés szeptember végi pénzforgalmi adatai. A mostani és a következő hónapokra várt bevételek és kiadások - a decemberi hónapra előre jelzett igen jelentős többlettel együtt - alátámasztják, hogy teljesülni fog az idei 3 százalék alatti hiánycél." A kormány nagyon eltökélt ebben a kérdésben, de mint az látható a 2010-2012-es években egyszer fordult elő olyan, hogy az év végi hiánya alacsonyabb lett volna a decemberinél.

Az államháztartáson belül szeptemberben a központi költségvetés 13,9 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 6,6 milliárd forintos többlettel, az elkülönített állami pénzalapok 8,4 milliárd forintos hiánnyal zártak szeptemberben. Így az államháztartás központi alrendszerének 2013. szeptember végi hiánya 949 milliárd forint lett.

A kiadások és bevételek összehasonlításakor figyelembe kell venni, hogy egymáshoz képest csúszással teljesülnek. A kormány várakozásai szerint decemberben jelentős többletbevétellel számolhat a költségvetés, ami hozzájárulhat az elvárt éves hiánycél eléréséhez. Szeptember végéig a 2012. évhez képest több adóbevétel folyt be egyes adónemekből, ilyenek például a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, a pénzügyi szervezetek különadója, valamint az illetékbevételek. Ki kell emelni azt is, hogy az év hátralévő részében egyszeri, nagy bevételi tételek fognak befolyni a költségvetésbe, úgymint a frekvenciahasználati-jogosultság értékesítéséből származó mintegy 100 milliárd forint, a pénzügyi tranzakciós illeték júniusban előírt - négy ütemben történő - befizetés háromnegyed része, az energiaellátók jövedelemadója és a társasági adó jelentős része.

A kiadási oldalnál többletkiadást jelentett, hogy az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe. Ennek következtében a központi költségvetés szeptember végi kiadásai tavalyhoz képest megnőttek. Ebben az évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények - pl. kórházak, fogyatékkal élőket gondozó intézmények, gyermekvédelmi intézmények - kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. A vasúti és közúti közlekedési támogatások, a lakásépítési támogatások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is meghaladták az előző évi kifizetéseket.

 

Az államháztartás egyenlege (milliárd forint)

Január-szeptemberSzeptemberÉves egyenleg
2001-235,3-32,7-454,9
2002-756,2-97,5-1616,2
2003-809,4-101,8-1054,3
2004-1186,020,0-1284,1
2005-1059,5-93,1-984,4
2006-1457,2-70,3-2056,4
2007-1147,1-164,8-1291,4
2008-731,0-57,8-910,6
2009-1059,2-145,7-924,9
2010-1089,1-7,7-869,8
2011-1570,6-26,0-1734,4
2012-545,813,7-576,2
2013-949,1
12,1
-1050(-879,8)
Forrás: PM,NGM,Napi.hu