Az ECB tegnap megjelent véleménye a Bankszövetség előzetes álláspontját tükrözi - kommentálta a hírt Kovács Levente. A Bankszövetség főtitkára elmondta: a főtitkár szerint látható, hogy az eddigi végtörlesztők az adósok krémjét tüntették el a szektorból. Ma mindenki a bankoktól várja a gazdaságfejlesztést, sőt a jövő nemzedékének a lakáshoz jutását is - miközben a bankok terheit kormányoktól függetlenül folyamatosan növelték. A korábbi kormány bankadója évi 15 milliárd forintot jelentett, ehhez jött a 130 milliárd forintos különadó, az árfolyamgát költsége, a Rogán-Kósa adósmentés 20 milliárdos költsége, a kilakoltatási moratórium, a nyugdíjpénztári vagyon-elvonás, illetve a Nemzeti Eszközkezelő létrehozásával kapcsolatos banki teherrel.
A válság megoldása érdekében messze a bankrendszer lett a legjobban terhelve, de azt látni kell, hogy ezek a lépések kiszívták a likviditást a szektorból, s így a hitelezés megnehezült - mondta Kovács Levente. A főtitkár szerint 2 százalékos vállalati hitelbővülés 1 százalékos GDP-növekedést von maga után - a hitelbővülés elmaradása így megnehezíti a gazdaság fejlődését. Kovács Levente szerint a helyzet nem pusztán hazai probléma, azt jól mutatja, hogy a napokban már az Európai Bankföderációi is állásfoglalást adott ki, amely szerint jelenleg Európában nem bankválság, hanem szuverén adósságválság van, tehát nem bankokat kell megmenteni, hanem a bankoknak kell megsegíteni a kormányzatokat.
A Bankszövetség szakmai bizottsága dolgozik a devizahitelesek problémáinak teljes és végleges megoldására tett javaslatokról - itt szakmai irányok kijelöléséről lesz szó - mondta Kovács Levente.
Van-e deviza fedezet a devizakölcsönök mögött?
Az elmúlt napok után a Bankszövetség fontosnak tartotta, hogy tisztázza, valóban van-e deviza fedezet a devizahitelek mögött. A bankok tulajdonosai a mérlegfőösszeghez képest rendkívül alacsony nyitott devizapoziciót engedélyeznek. A nyitott poziciókról az MNB napi adatszolgáltatást kér a bankoktól - hívta fel a figyelmet Kosárszky Gábor, a Volksbank treasury vezetője. A túl nagy nyitott devizapozició azt jelenti, hogy a bank kitett az árfolyam-mozgásnak, ráadásul a nyitott poziciót kötelező tőkeképzéssel is "büntetik" a szabályozók. A kihelyezett devizához a bank vagy betétet gyűjt, vagy a piacon próbál pénzhez jutni.
Ezek a megoldások nem igazán megoldottak a svájci frank hiteleknél, mivel kevés a hazai svájci frank betét, a piacról pedig nehéz a válság óta így pénzt szerezni. Marad tehát a saját tulajdonostól szerzett pénz, illetve az, hogy olyan csereügyletek köttetnek, amelyekben a magyar bank forintjáért egy másik banktól kap svájci frank forrást.
A szakember szerint a fentiek miatt nem áll meg az a vélemény, amely szerint a magyar devizahitelek mögött nem áll valós deviza. A külföldi bankok a svájci frankért kapott forintot ugyanakkor nem vitték ki Magyarországról, tekintve, hogy azt csak itt lehet befektetni. Ezeket a pénzeket a magyar bankok bekapcsolódásával rendre állampapírban vagy jegybanki betétben helyezték el. Arra, hogy a jegybanki állományból mekkora lehet az a rész, ami ilyen pénzeket fed, jó jelzés lehet, hogy a magyar bankrendszer hitel/betét mutatója 140 százalék körül áll, vagyis folyamatosan külső forrás kell a finanszírozáshoz.
Drágán kapnak forrást a bankok
A bankok feladata, hogy áthidalják azt a szakadékot, amely a jellemzően rövid távú betéteket lekötők és a hosszú távra eladósodni akarók között feszül. A globális bankközi rendszerben maximum 2-3 éves források állnak szemben akár 20 éves hitelekkel. Hiába csökkentek a jegybanki források, a cds-felárak elszálása miatt a források megújításakor már 350-400 bázispont alatt nem tudnak a magyar pénzintézetek forráshoz jutni - még az anyabankjaiktól sem.
A végtörlesztés kapcsán felszabaduló pénzek kivándorlása sem a jegybanki intstrumentumokból, sem az állampapírokból nem lesz jelentős, ennél komolyabb veszély lenne, ha megtörténne Magyarország leminősítése - vélekedett Ágoston István, az UniCredit treasury vezetője.