A Napi Gazdaság cikke
A rendszer nem érti meg, hogy a végtörlesztésnek forintban kell megtörténnie, már megint a kiskapukat keressük − fogalmazott Szász Károly a Magyar Közgazdasági Társaság 49. vándorgyűlésén tartott előadásában a Napi Gazdaságban megjelent hírre is (Napi Gazdaság, 2011. szeptember 30.) reagálva. Egyértelmű, hogy nem lehet devizában a devizahiteleket végtörleszteni, bár egyes bankok a végtörlesztéshez szükséges forrást nem forintból, hanem devizából szeretnék biztosítani − mondta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke.
Szász Károly hozzátette: bár a jogszabály kimondja, hogy a közvetítői rendszer nem kérhet díjat a szolgáltatásért, egyes kisebb hitelintézetek mégis különböző bújtatott költségekkel felajánlják a közvetítőknek azokat a szolgáltatásokat, amelyekkel átalakíthatják a portfóliójukat. Lapunk információi szerint valóban vannak tárgyalások bankok és a közvetítők között, ugyanakkor a jelenlegi helyzetre inkább a kivárás a jellemző: lényegében minden hitelintézetnél felkészültek már saját termékekkel, ám a piac most arra vár, melyik hitelintézet indul először. Ha lesz − és lesz − ilyen piacra lépő, a többi banknak is lépnie kell, a megtartott végtörlesztett ügyfél kisebb veszteséget jelent, mint aki egy vetélytárshoz megy át. Ilyen helyzetben − ha nem lesz még kategorikusabb a tiltás − nehéz lesz megkerülni az ügyfelek egy részével kapcsolatot tartó ügynököket. Egyelőre csak arról vannak hírek, hogy a Fundamenta keresi meg ajánlataival azokat az ügyfeleket, akik korábbi devizahitelüket a lakás-takarékpénztár termékével közös konstrukcióban vették fel.
A felügyeleti elnök hét végi beszédében elismerte, hogy az elmúlt időszak különböző intézkedései a bankrendszer tőkemegfelelőségi mutatóját érzékenyen érintik, Szász Károly szerint a felügyeletnek fel kell készülnie arra, hogy "figyelemmel kísérje a változásokat". Nem lehet tovább feszíteni a húrt − jelentette ki a MGYOSZ pénteki fórumán Patai Mihály. A Magyar Bankszövetség elnöke szerint a gazdasági válság bekövetkezése óta a hazánkban tevékenykedő pénzintézetek számos alkalommal bizonyították, hogy itt akarnak maradni és részt vállalnak a gazdaság rendbetételében. Ennek érdekében a válság és a Patai szavai szerint kényszerűen elfogadott bankadó miatt az elmúlt időszakban számos alkalommal tőkét is emeltek. Ugyanakkor a legújabb intézkedések − a végtörlesztés − után elmondható: katarzis előtt állunk − vélekedett Patai Mihály. A bankvezető szerint bár látható, hogy egy 3-4 éves újrapozicionálási időszak vár ránk, ahol a kormány újra szeretné értelmezni az európai és magyar pozíciókat, ám mindennek ellenére fontos tudni, hogy a magyar pénzügyi rendszer mindenképpen az európai pénzügyi rendszer része marad − ebben nem lesz, nem lehet változás.