Igazi rémálmot élnek a vendéglátósok az eddig eltelt kicsit több, mint egy év alatt (2020 márciusától mostanáig) a koronavírus járvány miatt. A legkeményebb kényszer előbb a 2020 márciusának végétől beléptetett vendéglőzár volt, bő hónapig tartott, de a fővárosiaknak és a Pest megyeieknek volt az másfél hónap is. A nyári időszak aztán a lélegzetvétel ideje volt, a vendéglátósok a víz fölé emelték a fejüket - derül ki a Blokkk.com elemzéséből.

Ősztől azonban indult az újabb járványhullám, kettő is egymás nyomában, s ezeknek még nincs is vége. A kormányfő viszont április 14-én bejelentette, hogy 3,5 millió oltás után, április utolsó harmadában - a huszadikát követő napokban - legalább a teraszokat, kerthelyiségeket megnyithatják a vendéglősök.

Kapcsolódó

A heti monitoros statisztika szerint márciusban az előző évihez képest - ami már akkor is bukott hónapnak számított - további közel 20 százalékkal csúszott lejjebb a vendéglős piac az online kasszaadatok alapján (február 26. és március 26. között 19,2 százalékkal). Így 2021 első harmada is kínkeserves volt a vendéglátóiparban.

Ebben az évben előreláthatóan a második félévben kapaszkodhat gyorsabban kifelé a gödörből a vendéglátás és 2022-ben lépheti túl a 2019-es szintet. Tavaly a vendéglátás éves piacának harmadát veszítette el (mennyiségben, volumenben 32 százalékát), 1063 milliárd forint bevétel mellett, 2019-ben a piac 1465 milliárd forint volt. És persze felfelé húzhatja a vendéglátás mérlegét Szép-kártyázás is, amiből eddig nem nagyon lehetett költekezni.A múlt év egészében úgy bukott 400 milliárd forintot a vendéglátás, hogy az év eleji első két hónapban még növekedést könyvelhettek el a vendéglősök.

Márciustól számolva (csak a veszteséges hónapokat nézve, levonva az év eleji növekedést) azonban a piacvesztés megközelítette az 500 milliárd forintot. A 2021-es járványhónapok erre a veszteséghalomra tettek rá még 100 milliárd forintot, így az előző esztendő márciusában leomlott vendéglátós piac vesztesége az áprilisi nyitásig elérte a 600 milliárdot.A szakblog várakozásai szerint április utolsó harmada a teraszos nyitás nyomán nyilván visszahoz valamit az elveszett piacból, de az összehasonlításban ügyelni kell arra, hogy pont 2020 áprilisában volt a vendéglátás mélypontja az első zárva tartási szakasszal (a piac háromnegyede bukott ki), így ehhez képest lehet növekedéssel számolni.

Honnan lesz munkaerő?

Rázós kérdés a munkaerő kérdése. Az éttermek egy része nem élt az elvitelezés, házhoz szállítás lehetőségével és lesz, aki a teraszozásba már bele sem vág. Sok vendéglős már nem tud újranyitni. Amelyek viszont kinyitn(ná)nak, azoknak vissza kell csábítania az időközben leépített munkaerőt is. Az elvitelezés, házhoz szállítás várhatóan valamelyest visszaesik a nyitással, így a futárnak állt dolgozók visszatérésére azért lehet számítani, bár a járvány még mindig erős hulláma a kedves vendégek egy részét további óvatosságra is intheti. A szakács, pincér, mosogató visszaszerzése azonban mindent mérlegre dobva nem lesz könnyű feladat. Némi segítség lehet ebben, hogy a határokon túli zárások egy darabig még itthon tarthatják a korábban elvándorolt munkaerőt is. De ha nyárig máshol is nagyobb számban nyitnak a vendéglők, akkor előbukkannak a régi gondok.

Látni azt is, hogy 2020 nyarán sem tudta elérni a korábbi szintet a vendéglátás, amikor igazából is be lehetett ülni. Ennek egyik oka, hogy korábban a vendéglátóhelyek bevételének negyedét a külföldi vendégek hozták a konyhára (2018-19-ben). A kormányfő arra pedig nem tért ki bejelentésében, hogy a bezárt szállodák vendéglői is kinyithatnak-e.

Nyilván sokat segít majd az újranyitást követően, hogy a kormányfői bejelentés értelmében eltörlik a teraszozás bérleti díjait.