Habár minden forintra szükségünk van, és az eredeti rendeltetése szerint önmagában a Szép-kártya a turizmus, vendéglátás ösztönzését szolgálja, el tudjuk fogadni, hogy erős a kereskedelmi lobbi és látjuk azt is a forgalmi adatokból, hogy hónapok óta csökken a boltok értékesítése, mert az emberek spórolnak, jobban meggondolják, mire költenek. Ezért az, hogy egy időre újra megosztják a Szép-kártyás költekezést a vendéglátósok, a szálláshelyszolgáltatók és az élelmiszerboltok között, nem tragédia, viszont hozzájárulhat a fogyasztás általános javításához, szélesebb körben – jelentette ki a Napi.hu megkeresésére a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke.

Kovács László annak kapcsán mondta ezt, hogy hétfőn a Kormányinfón közölték, és már meg is jelent a vonatkozó rendelet, miszerint augusztus elsejétől december végéig – hasonlóan a korábbi, járványidőszakban jellemző lehetőségekhez – a Szép-kártyatulajdonos munkavállalók a béren kívüli juttatásból újra költhetnek majd hidegélelemre is, amelyhez megemelik a munkáltatók által biztosítható keretet is.

Kibírják az esetleges veszteséget

Az ipartestület elnöke megjegyezte: az, hogy a kedvezményes lehetőség éppen a főszezonban lép életbe, okozhat némi visszaesést a vendéglátósok kártyás forgalmában, mivel – ha sokan augusztusig be is fizetik már a szállásdíjakat, – nem ritka, hogy a nyaralás alatt igénybe veszik a Szép-kártyát egy-egy éttermi vacsora kifizetésénél. 

A bevételeink szempontjából ideálisabb lett volna, ha legalább a nyári szezon után kezdődne a bolti vásárlásokra kiterjesztett lehetőség, ugyanakkor a korábbi időszakról sincsenek olyan kimutatások, amelyek egyértelműsítik, hogy a vendéglátás forgalmának visszaesése minek volt köszönhető

– jegyezte meg. 

Hozzátette: minden lehetőségnek örülni kell, amely a lakossági fogyasztást és az infláció elleni törekvéseket támogatja, ráadásul akad olyan probléma, ami a vendéglátásban sürgetőbb megoldást kíván.

Jól jönne az ársapka a rezsinél

Példaként említette, hogy – ahogy legújabban a szállásszolgáltatóknál elrendelte a kormány, – a vendéglősöknek is nagyon jól jönne, ha az energiaszolgáltatókkal extrém magas áron kötött idei szerződésekből kiszabadítanák őket. 

Mint ismert, a fix áras áramszerződéssel rendelkező vállalkozások harmada például 320 euró/megawattóra feletti áramárat kénytelen fizetni, amely akkora többletköltséget jelent, hogy az már teljesítménycsökkenéshez vezet és veszélyezteti a munkahelyeket, így a gazdasági teljesítményt, nemkülönben az infláció letörését. Ezért a magas energiaköltségbe beragadt cégek érdekében a gazdaságvédelmi intézkedések részeként a héten elrendelték a nettó 200 euró/megawattóra áron maximalizált villamosenergiadíjak alkalmazását, más iparágak mellett a szálláshelyszolgáltatásban is. 

– A vendéglátásban is nagyon fontos lenne ez a könnyítés, mivel rengeteg áramot, gázt fogyasztanak a gépeink, lényegében a teljes szolgáltatás kielégítése főként a konyhában történik. A vendéglátó üzletek is legalább annyira ki vannak téve az energiaár-robbanásnak, mint a szállodák. Rengeteg vállalkozó esett tavaly áldozatául a zsaroló szolgáltatóknak, és kötöttek horribilis áron szerződéseket erre az évre.

Nem egy üzlet volt kénytelen úgy dönteni, hogy a vállalhatatlan rezsiköltségek miatt inkább felhagy a tevékenységgel

– emelte ki Kovács László.

Aggódva várják az NTAK-döntést

Az elnök kitért az aktuálisan jövő héttől életbe lépő adatszolgáltatási kötelezettségre is. 

Mint megírtuk, július elsejétől a vendéglátóiparnak is csatlakozni kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK), és ennek részeként a cégek meg kell feleljenek a valós idejű, digitális adatszolgáltatási kötelezettségnek a naponta értékesített ételekről, italokról. A Magyar Turisztikai Ügynökség – meghallva az ágazati aggodalmakat – néhány hete javasolta a jogalkotóknak a módosítást, miszerint – hasonlóan a szállásadókhoz – a vendéglősöknek, büféseknek is csak szakaszosan kelljen teljesítenie ezt az intézkedést, amely meghosszabbítaná a leginkább hátrányban lévő kisebb vállalkozások felkészülési idejét. Ám ebben még mindig nem született döntés.

– Szögezzük le: a teljes turisztikai ágazatban nélkülözhetetlen az, hogy legyen egy naprakész, digitális statisztikai rendszer, amelyből látszanak a valós forgalmi adatok, és ezek alapján lehet olyan reális döntéseket hozni, amelyekkel támogatják a szakmát. Tudomásul kell azt is vennie a vállalkozásoknak, hogy a gazdaság fehérítése felé megy a világ

– jelentette ki az ipartestület vezetője. 

Mint fogalmazott, nem lehet már azon érdek mentén működni, hogy minden a fű alatt történjen, hogy ne lássanak bele egy vállalkozás napi bevételeibe, mivel ez már régen megvalósult, egyebek mellett az online pénztárgépekkel. – Ne legyünk naivak, aki akar, az tud mindent egy cégről – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az a jobb, ha a döntéshozók is hozzájutnak a valós képhez.

 

 

 

Nem szolgáltat adatot a party service-es

Mivel már többször, több helyen felmerült a dilemma, az MVI elnöke azt is tisztázta, hogy a nyáron gyakori kitelepüléseken lévő szolgáltatókra, például a party service cégekre, az esküvőt, rendezvényt külső helyszínen bonyolító vendéglátosokra nem vonatkozik az azonnali adatszolgáltatási kötelezettség. – Egy esküvőt, céges rendezvényt jellemzően előre megrendelnek, és utólag, a teljesített szolgáltatás, az eladott ételek, italok alapján fizetnek ki, amelyről elszámolás, illetve számla készül, akkor is, ha készpénzzel, akkor is, ha banki utalással fizetnek. Nem életszerű, hogy a zártkörű eseményen, ahol eleve nincs készpénzfizetés, minden egyes elfogyasztott felesről rögtön adatot szolgáltatunk. Akkor természetesen igen, ha a rendezvényt nem kívül, hanem a vendéglátó üzletben bonyolítjuk le, illetve a’la carte forgalmat értékesítünk – mondta.

Úgy folytatta, egyelőre nem tudni, milyen döntés születik a július elsejétől ketyegő NTAK-kötelezettségről, azaz, hogy megkapják-e a könnyítést az évi 100 millió forint nettó árbevétel alatt teljesítő cégek, és most csak regisztrálni kellene minden piaci szereplőnek.

Feltettük már a kérdést ezzel kapcsolatban az illetékeseknek, aggódva várja a szakma a döntést. A jelenleg aktuális szabály szerint mindenkinek, vagyis az egy-két személyes büféknek, lángossütőknek és a nagyobb, tőkeerősebb éttermeknek is el kell indítania jövő héttől az azonnali adatszolgáltatást, de bízunk benne, hogy mégis megvalósulhat a lépcsőzetes bevezetés és egyelőre fellélegezhetnek a digitálisan legkevésbé felkészült kisebb cégek – húzta alá Kovács László. 

Mint megjegyezte, a nagyobb vendéglőkben nincsenek különösebb hiányosságok, hiszen ott a pénztárgépek és az informatikai rendszerek alkalmasak arra, hogy közvetlen összeköttetésbe kerüljenek az adóhatóságon kívül az NTAK-rendszerrel is. – Az igenis fontos és szükséges elvárás, hogy minimum a kötelező regisztráció megtörténjen mindenki részéről, mert legalább kirajzolódik az egyértelmű kép az érintett működési területekről. A jegyzők ez alapján tudják majd az ellenőrzéseket lefolytatni és ha a kisebb üzletek esetén még nem is büntetik az adatszolgáltatás elmaradását, látni kell a valós, teljes képet – tette hozzá az elnök.

 

(Thurzó Katalin)