Még mindig sok a találgatás a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása kapcsán, amelyre az eredetileg november elsejével hatályba lépő új jogszabály adhatott volna világos válaszokat, de ezt októberben visszavonták és helyette új törvényt alkotnak.

Feszült a helyzet

Az ellentmondásos munkaerőpiaci körülmények és a jelenlegi feszült bérhelyzet tovább nehezíti a szakemberhiánnyal küzdő cégek életét, miközben egyre hosszabb ideig maradnak betöltetlenül a hiányszakmákba tartozó munkakörök, a nagyberuházások száma is folyamatosan nő, ami tovább erősíti a munkaerőhiányt - mondta Bor Katalin, a Humán Centrum Kft. minősített munkaerő-kölcsönző és -közvetítő vállalat vezetője. 

A szakember szerint az jó hír, hogy a magyar munkaerőpiac feszes, magas a foglalkoztatás, és ezzel együtt a lakosság több mint a fele dolgozik. Ennek ellenére az előző évhez képest 22,8 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma. Hasonló a helyzet a munkaerőhiánnyal is: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint ugyan a tavalyi negyedévhez képest kevesebb, de így is körülbelül nyolcvanezer betöltetlen pozíció van ma az országban, ezeknek pedig az egynegyedét az ipari szektorok munkahelyei teszik ki. Egyre több beruházás érkezik, amely tovább erősítheti a problémát, hiszen az ezzel járó munkaerőigényt is ki kell szolgálni. Ez nagyrészt a termelő-gyártó szektort érinti és azon belül is a fizikai munkaköröket, amelyek gyakran sok nekifutás ellenére is betöltetlenül maradnak. Ebben az is közrejátszik, hogy ma már a magyar munkavállalók sem vállalnak el mindent, mert sokkal több lehetőség közül válogathatnak – mondta a szakértő.

A magas infláció miatt a magyar keresetek vásárlóereje és reálértéke is jelentősen visszaesett. Erre mutat rá a Publicus Intézet szeptemberi reprezentatív közvélemény-kutatása is: a foglalkoztatottak 38 százalékánál semmilyen bérrendezés nem volt az elmúlt 12 hónapban, ami azt jelenti, hogy az elkölthető reáljövedelmük egy év alatt 15-20 százalékkal zuhant.

Ahol a létszámleépítés vagy létszámstop gátolja a megrendelések teljesítését, ott sok esetben diák és nyugdíjas munkatársakkal pótolják a kieső munkaerőt, hiszen a szövetkezeti foglalkoztatás egy sokkal rugalmasabb és kedvezőbb adózású megoldást kínál számukra. Ezen kívül gyakran munkaerő-kölcsönzéssel növelik a kapacitást, így sem a cég saját létszáma, sem a bér jellegű kiadása nem nő, és rövid határidővel megoldja a létszám gondokat akár nagy munkaerőigény esetén is – hangsúlyozza a szakértő.

A kormány mintegy félmillió fővel növelné a foglalkoztatottak számát, melyhez minimum 200-300 ezer vendégmunkás bevonása indokolt a mostani százezer körüli létszámon túl.

A bejelentés nagy port kavart, de azt ne felejtsük el, hogy a hazai vendégmunkás-toborzás lényegesen elmaradottabb fázisban van a környező országokhoz képest.

A vendégmunkások száma:

  • Csehországban 700 ezer;
  • Ausztriában 1 millió;
  • Lengyelországban pedig mintegy 2 millió fő.

A HR szolgáltató vezetője szerint fontos kiemelni, hogy minden ideérkező vagy már hazánkban dolgozó munkavállalónak az az elsődleges motivációja, hogy biztos megélhetést biztosítson a családjának, és nem az, hogy letelepedjen. Könnyen alkalmazkodnak, elhivatottak a munkájukban és ezzel együtt számos hazai hiányszakma feltöltéséhez hozzájárulnak – köztük például érkeznek operátoroknak, gépbeállítóknak, gépkezelőknek és targoncásoknak is.

Az igaz, hogy a külföldi munkavállalók határozott időre – 2+1 évre – érkeznek, de ez hazai viszonylatban még mindig inkább tartósnak számít. Az a tapasztalat, hogy a termelés-gyártás területén és a logisztikai szektorban nem ritka a 35-40 százalékos fluktuáció sem – magyarázza a cégvezető.

Sok a találgatás 

Egyelőre csak a találgatás megy az új szigorításokkal kapcsolatban, de ez nem változtat a jelenlegi tendenciákon: továbbra is folyamatosan nő a Fülöp-szigetekről érkező vendégmunkások hazai foglalkoztatása a minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül, de nagy eséllyel érkezhetnek még vietnámiak, kirgizek és indonézek is.

A szakértő szerint a visszavont törvény több kérdést is maga után hagyott: az egyik az a tágan értelmezhető pontja volt, miszerint a foglalkoztatónak először az országhatárokon belül kell alkalmazottat keresnie a megüresedett állásra, és csak ezt követően, egy erős kiválasztási szűrést megelőzve jöhet szóba a vendégmunkások bevonása.

Mi is azon az állásponton vagyunk, hogy először a belső piac álláskeresőit kell előnyben részesíteni és csak azokon a területeken és csak annyi időre alkalmazzuk a külföldi munkavállalókat, ahova többszöri próbálkozás után sem találtunk magyar munkaerőt. Ezt többen is kiemelték, az azonban nincs tisztázva, hogy ezt milyen módon tudja bizonyítani a foglalkoztató – hangsúlyozza a szakértő.

Bor Katalin szerint erre külföldön számos példát látni, idehaza viszont ez még nincs szabályozva: Írországban például a harmadik országbeliek foglalkoztatásához a munkaadónak legalább két hétig kell hirdetnie az állást az ír munkaügyi központ hálózatán, és minimum három napig egy országos és helyi lapban vagy állásportálon. Szlovákiában pedig a járási munkaügyi hivatalnál kell bejelenteni az üresedést, ahol felmérik, hogy az állás betölthető-e regisztrált álláskeresővel, és ha 20 nap után sincs rá potenciális jelölt, csak abban az esetben merülhet fel a vendégmunkás alkalmazása.

Van kvóta is

További aggályokat vet fel, hogy milyen számban hozhatók be a harmadik országbeli munkavállalók és ezt hogyan fogják szabályozni. A legtöbb EU-tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is alkalmaznak kvótarendszert, melynek értelmében évente 62 ezer harmadik országbeli állampolgárt lehet foglalkoztatni munkavállalási engedéllyel. A jogszabály szerint a miniszter állapítja meg az évente foglalkoztatható külföldiek létszámát, de arra vonatkozóan, hogy ezt pontosan ki követi, és ki juthat egyáltalán információhoz arról, hogy hogyan áll éppen az adott évi létszámkeret, semmilyen előírás nincs. A szakértő szerint erre remélhetőleg az új törvény adhat pontos válaszokat.