Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapján megjelent 38 oldalas jelentés a történtek ismertetésével kezdődik. Eszerint a légszennyezők házában nem volt bojler, ezért az udvaron, katlanban melegítették a vizet. A katlant és a házban lévő főtő berendezéseket is bűzt eredményező anyaggal fűtötték. Ezt még tetézte, hogy az udvaron kábelt is égettek, így szabadítván meg azt a szigeteléstől. Az udvaron és a közterületen is mindenféle fahulladékot tároltak fűtésre. A jog tiltja a kezelt fahulladék égetését, márpedig a bútor- és egyéb kezelt fahulladék ilyen. Amikor az egyik hatóság embere ellenőrzést tartott, ő a katlanba csak háztartási hulladékot talált bekészítve és ezt nem tartotta szennyezőnek.

A környékbeli lakók többször kezdeményezték, hogy a hatóság tiltsa el a vétkeseket a levegő szennyezésétől, de a legtöbb amit elértek az volt, hogy a bíróság pénzbírságra ítélte az egyik elkövetőt.

Kapcsolódó

A sokoldalas jogi fejtegetéstől eltekintünk, így csak felvillantunk néhányat a biztos által fellelt problémák közül. A nyílt színen már avart sem lehet lakóterületen égetni. A lakások kéményei a közvetlen környéken terítik szét a füstöt és azt, ami - akár az egészséget is veszélyeztető anyag - abban van. A legnagyobb probléma a bizonyítás, vagyis az, hogy adott esetben a füstben volt-e mérgező anyag.

A hatóságok - a helyi jegyzőtől a járási hivatalon át a kormányhivatalig, továbbá a rendőrség és az ügyészség - bizonytalan a füst hatásának a megítélésében. Egy esetben a rendőrség azért szüntette meg a nyomozást, mert a szakértő nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a mérgező anyag meglétét. Az egyes hatóságok hatásköre sem volt tiszta mindig. Ha nem volt joguk intézkedni, nem a megfelelő helyre tették át az ügyet, vagy éppen úgy vélték, hogy az ügy nem az ő asztalukra tartozik, pedig megvolt a jogosítványuk. Csak egy érdekesség: amikor megjelent a helyszínen a tűzvédelmi hatóság embere, ő csak a kéményt vizsgálta, hogy mit tüzelnek abban az nem az hatásköre volt, mivel a kémény nem károsodott.

Idézet a jelentésből: "Megállapítottuk, hogy a járási hivatal a hatáskörébe tartozó hatósági ellenőrzés lefolytatásának, illetve annak eredményétől függően szükséges eljárások megindításának elmulasztásával a panaszosok petíciós jogával, tisztességes eljáráshoz való jogával, továbbá az egészséges környezethez való joggal összefüggő visszásságot okozott." Vagy másik hatósági probléma a jelentésből: "általánosan javasoljuk a környezetvédelmi igazgatás szerveinek, hogy a jogszabályok rendelkezései által meghatározott feladataik ellátása, hatásköreik gyakorlása során felmerülő nehézségeket az együttműködés elvének megfelelő lehetőségük alapján jelezzék az ágazati irányításért felelős miniszternek."

Gondot jelentett a hulladékgazdálkodás fogalmának a meghatározása is. Aki a saját telkén gyűjt hulladékot az vét a hulladékgazdálkodási szabályok ellen, tehát megbírságolható. De kérdés, hogy hulladékgazdálkodásnak minősül-e a hulladék elégetése?

A probléma egyik sarokeleme a szennyezés bizonyítása volt. A jelentés külföldi példákat hoz arra, hogy a hamuból meg lehet állapítani a szennyező anyag fajtáját és hatását, de ehhez megfelelő laboratórium kell, ami nincs. Kozma Ákos ombudsman ezért - egyebek mellett - olyan szakmai iránymutatás kiadását kezdeményezte a környezetért felelős agrárminiszternél, amely a hatóságok számára megfelelő eligazítást nyújt a bizonyítás módjához, a közvetlen és közvetett bizonyítékok megválasztásához és értékeléséhez.

Végül a helyi önkormányzatnak kötelessége a települési környezetvédelmi programjának - a törvényi előírásoknak megfelelő - előkészítése és elfogadása. A jegyző pedig az elhagyott, vagy az illegálisan elhelyezett hulladékokkal kapcsolatos környezetvédelmi hatáskörében olyan módon folytassa le az eljárásokat, hogy megelőzhetők legyenek a jelentésben megállapított visszásságok.