A NAV "adatvagyonának felhasználásával, kockázatelemzés alapján" kezdett ellenőrzést egy társaságnál, amely versenyautók felületét használta reklámozásra az országos ralibajnokságon. A felhasznált autókat azonban bonyolult számlázási láncolatokon keresztül bérelte, és hiteltelen számlákkal próbálta elérni, hogy kevesebb adót fizessen - írja az MTI.

 A részletekről közölték, a NAV az online számlaadatokat elemezve folyamatosan azonosítja azokat a gazdasági kapcsolatokat, amelyeknél felmerül a gyanú, hogy adóelkerülési célzattal jöttek létre. Így került látótérbe az a társaság is, amely a bevételeit reklámtevékenységből szerezte, költségként pedig a reklámfelületként használt autók bérleti díját számolta el - ismertették.

A kommüniké szerint a NAV megállapította, hogy a versenyautókat a társaság több partnertől bérelte, ezeket a gazdasági partnereket rendszeresen változtatta. Az autók eredetileg kizárólag egy személy, illetve a hozzá kapcsolható gazdasági társaság tulajdonában álltak. Ők intézték az autók szervizelését, a speciális üzemanyag beszerzését és a különféle hatósági ügyeket is. Az autókat azután többször értékesítették és az új tulajdonosok bérbe adták a reklámozást végző társaságnak - olvasható az  összegzésben.

Mint kiemelték, a NAV vizsgálata feltárta, hogy az autók bérbeadását számlázó társaságok

valós tevékenységet nem végeztek, szerepük csupán annyi volt, hogy költségszámlát állítsanak ki, azért, hogy a reklámcég adófizetési kötelezettségét csökkentse

Az adóhatóság az ügyben több mint 100 millió forint adókülönbözetet állapított meg.

Az autóversenyzés mögé bújó "adóoptimalizálásnak" mondhatni régi hagyománya lehet már idehaza, talán ez az oka, hogy az adóhatóság árgus szemekkel figyeli az autóversenyeket: 

2016-ban több mint hárommilliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága egy elkövetői kört, amelynek tagjai autóversenyekhez fiktív reklámszerződéseket kötöttek. Akkor hét embert helyeztek előzetes letartóztatásba. A történet a mostanihoz hasonló volt: két szekszárdi férfi autóversenyzés mellett reklámügynöki tevékenységre alapított cégeket, és évente több száz vállalkozással kötöttek szponzori szerződést. Reklámfelületként túrafutamokra nevezett versenyautók szolgáltak. A cégek nevével és logóival felmatricázott autókról készült versenyfotókkal látszólag igazolták a teljesítést, és a szponzorok számlát, valamint teljesítési igazolást is kaptak az átutalt, évi több milliárdos szponzori díjról. A szponzorok a fiktív számlákat költségként elszámolták, azaz adóbevallásaikban levonható tételként szerepeltették.

Idén novemberben is volt egy hasonló eset: Költségvetési csalás miatt emelt vádat a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség azzal a vállalkozóval szemben, aki rali versenyautókon helyezett el hirdetéseket, majd fiktív számlákkal 135 millió forint adót nem fizetett be a vádirat szerint.

A főügyészség tájékoztatása szerint a komáromi gazdasági társaság több száz millió forintos bevételének csökkentésére hat alvállalkozótól szerzett be fiktív költségszámlákat. A főügyészség a gazdasági társaság ügyvezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat felhasználásával vádolta meg. Vádat emeltek további három férfi ellen, akik közül ketten részt vettek a fiktív számlák kibocsátásában, egyikük pedig névleg elvállalta az egyik alvállalkozó gazdasági társaság ügyvezetését.