A krónikus vesebetegség (CKD) Magyarországon már népbetegség, mintegy másfél millió embert érint, hangzott el a vesevilágnap kapcsán tartott eseményen. A szakemberek a korai diagnózis felállítását és a hatékony kezelési szemlélet kialakításának fontosságát hangsúlyozták. A betegség gyakori előfordulása és egyszerű, olcsó vizsgálatok ellenére világszerte aluldiagnosztizált, és gyakran évekig rejtve marad – itthon az esetek 70 százalékában nem ismerik fel. 

Ez azért kockázatos, mert a CKD nemcsak a diabétesz, illetve a hipertónia (magas vérnyomás) szövődménye lehet, de további betegségekben, köztük a súlyos  szív- és érrendszeri állapotok kialakulásában is szerepet játszhat. 

Ezt igazolja, hogy a hazai kardiológiai betegek 40 százaléka krónikus vesebetegséggel él, miközben a közepesen súlyos, idült vesebetegek felének szív- és érrendszeri betegsége is van. 

Az idült vesebetegség világszerte fokozódó népegészségügyi probléma. A legfrissebb becslések szerint globálisan 1 milliárd embert, a felnőtt lakosság 15-20 százalékát, Magyarországon a lakosság 14-16 százalékát érinti.

Valamivel gyakoribb a nőknél és az idősebbeknél; 65 év felett különböző mértékben, de minden harmadik ember érint.

Kapcsolódó

A vesebetegek kétharmada diagnosztizálatlan marad

A betegség előfordulása és a  halálozásban játszott szerepe is jelentősen emelkedett az elmúlt három évtizedben, és ez a tendencia várhatóan erősödni fog: az előrejelzések szerint 2027-re a krónikus vesebetegséghez köthető halálozás több mint 40 százalékos növekedést mutat majd. 

A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a krónikus vesebetegség több mint kétharmada diagnosztizálatlan marad. A kutatási eredmények pedig arra is rávilágítanak, hogy 10 krónikus vesebeteg közül 9 nincs tisztában azzal, hogy beteg.

A minden hatodik magyart érintő krónikus vesebetegség nemcsak önálló kockázati tényező, de szorosan összekapcsolódik a magyarok körében ugyancsak népbetegségnek számító kardiovaszkuláris problémákkal és a 2-es típusú diabétesszel – mondta Ladányi Erzsébet, a Nemzeti Dialízis Központ – Miskolci Nefrológiai Központ osztályvezető főorvosa, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke.

A szakember hangsúlyozta, hogy a Magyarországon néma népbetegségnek számító, mintegy 1,5 millió embert érintő idült vesebetegség – időben diagnosztizálva – jól kezelhető. Széles körben elérhető, korszerű terápiák vannak, amelyekkel elkerülhetők, illetve lassíthatók a betegség súlyos, a vesét, valamint a szív- és érrendszert érintő szövődményei.

A CKD korai szakaszában nem okoz riasztó tüneteket, de előrehaladott állapotban már jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, légzési nehézség, alvászavar, gyakori éjszakai vizelés, fejfájás, viszketés, csont- és izomfájdalom.

A CKD kialakulásához számos tényező hozzájárulhat, bizonyos gyógyszerek, különösen a fájdalomcsillapítók tartós és rendszeres alkalmazása ugyancsak vesekárosodást okozhat. A családi halmozódás is jelentős kockázati tényező a betegség kialakulásában, figyelembe véve, hogy egyes vesebetegségek örökletes jellegűek.

Idült vesebetegség: a szívet sem kíméli

Nemzetközi kutatások alátámasztják, hogy még az enyhe fokú CKD-s betegeknél is növekszik a súlyos szív- érrendszeri szövődmények, például a szívroham és a sztrók kialakulásának a kockázata. Minden második közepesen súlyos krónikus vesebetegséggel élő ember küzd valamilyen szív- és érrendszeri betegséggel, például infarktussal, szívelégtelenséggel, sztrókkal vagy érszűkülettel.

A krónikus vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek szoros összefüggésben állnak egymással: az egyik betegség fennállása nagymértékben növeli a másik kialakulásának a kockázatát, mondta Nyolczas Noémi, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház Kardiológiai Osztályának főorvosa.

A középsúlyos és súlyos vesebetegek több mint a fele kardiovaszkuláris szövődmények következtében veszíti életét, és ugyanez a kapcsolat igaz fordítva is: a kardiovaszkuláris betegeknél kiugróan magas a krónikus vesebetegség előfordulása.  

Bizonyított, hogy az elégtelen veseműködés magas vérnyomást okoz, és hajlamosít a szívelégtelenség kialakulására is. A magas vérnyomás kezelése nemcsak a vesék további károsodásának megelőzése, hanem a sztrók és a szívinfarktus kockázatának mérséklése szempontjából is elengedhetetlen. 

A magas vérnyomás egyszerre a krónikus vesebetegség egyik ismert kiváltó oka és lehetséges következménye. Magyarországon különösen magas a hipertónia előfordulása: a felnőtt lakosság több mint 40 százalékát érinti, és közülük sokan nem is tudnak róla, erről Járai Zoltán c. egyetemi tanár, DBC – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főorvosa, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára beszélt.

A CKD kialakulásában vezető szerep jut a diabétesznek és szövődményeinek. A CKD a diabétesz egyik leggyakoribb, ismert szövődménye, ami a cukorbetegek mintegy 40 százalékát érinti, egy kutatás eredményei szerint a hazai cukorbetegeknek mindössze 6,5 százalékát diagnosztizálták krónikus vesebetegséggel, ami a vonatkozó nemzetközi statisztikák ismeretében jócskán alulbecsüli a valós helyzetet, mondta Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum vezetője, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke.

Az időben elkezdett kezelés jelentős mértékben lassíthatja a vesekárosodás előrehaladását. Ma már olyan modern terápiás lehetőségek is rendelkezésre állnak, amelyek nemcsak a vércukorszintet javítják, hanem lassítják a vesebetegség progresszióját és az egyéb szövődmények kialakulását is.

Wittman István szerint cél, hogy a diabétesz terápiájában mind az orvosok, mind a betegek figyelmét felhívják a rendszeres szűrésre és a holisztikus megközelítésre.

A háziorvosok szerepe kulcsfontosságú

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a család- és háziorvosoknak fontos szerep jut a CKD korai felismerésében, különösen a magas kockázati csoportba tartozó páciensek esetében. A vesebetegség az alapellátásban is elérhető, egyszerű és olcsó laborvizsgálattal (vér- és vizeletvizsgálat) kiszűrhető, aktuális stádiuma a laboreredmények alapján állapítható meg. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője a magas rizikócsoportba tartozók szűrésére hívta fel a figyelmet.