Néhány éven belül ellátási problémákhoz is vezethet, hogy a jelenlegi európai és azon belül is a speciális magyar befektetési környezet gyakorlatilag lehetetlenné teszi az erőműfejlesztéseket - derült ki az Energiainfo.hu sajtóbeszélgetésén. Turai József, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke szerint az itthoni áramnagykereskedelmi szektorban már jelenleg is érezhető, hogy a magyar erőműállomány nincs jó állapotban, ráadásul az üzemeltetők és a beruházók is a kereslethiányos piac kialakulásában érdekeltek: 2016. december 31-ig egészen biztosan nem áll üzembe nagy erőmű Magyarországon, ehhez ugyanis már most meghozott beruházási döntésekre lenne szükség.

Turai szerint a Magyarországon a közepes és kisebb erőművek is csak egy meghatározott üzleti konstrukcióban életképesek, kereskedelmi alapon nem értékesíthető az áram semmilyen erőműből (megawattóránként 50 euró alatti zsinór, illetve 70 eurónál is alacsonyabb csúcsidőszaki ár mellett) - tette hozzá. A kereskedelmi és befektetési piacok nem "tandemben" járnak, a befektetők "alszanak", a kereskedők pedig rövid távra rendezkedtek be, a következő 2-3 évet ez a külön élés határozza majd meg a szakember szerint.

Leállt a Mol-CEZ fejlesztés is

A Mol Nyrt. és a cseh állami többségi tulajdonú CEZ is leállította két közös erőműprojektjét, és gyakorlatilag minden európai energetikai vállalat ugyanezt teszi - hangsúlyozta Hornai Gábor, a CEZ Magyarország ügyvezető igazgatója. A beruházásokra banki oldalon nagy mennyiségű pénz áll rendelkezésre, azonban egyelőre "nincs itt az ideje a befektetésnek". Az okok között szerepelnek az alacsony árampiaci árak, ezen belül is felborul a (napközbeni) csúcs és az állandó zsinór termékek áraránya, a korábbi években ökölszabálynak számító 1,5-es szint 1,2-re csökkent - vagyis az erőműberuházások szempontjából "értékes" áram ára csökkent, az új erőművek pedig éppen e csúcsigénybevétel kielégítésére a legalkalmasabbak. A növekményköltség alapján működő árampiac nem működhet hosszú távon, az alacsony változó költséggel üzemelő megújuló alapú áramtermelés térnyerése ugyanis ebben az esetben eltolja az árképzési görbéket.

Rekordokat dönt az áramimport

Idén rekord szintre érhet a magyarországi áramimport, amelynek részaránya a fogyasztásban már eléri a 27 százalékot. Az elmúlt 5-7 évben az idei az első, amikor az itthoni fogyasztás importigénye is emelkedik, azaz nemcsak a balkánon tapaszalt szárazság járult hozzá a behozatal növekedéséhez. A szakértők szerint megoldást a szabályozási környezet változása hozhat, a szükséges garanciákat például a korábban alkalmazott hosszú távú szerződésekhez hasonló rendszer teremtheti meg. Az egyelőre nem látható, hogy az áram ára mikor indulhat el felfelé (bár a szakma egyöntetű véleménye szerint ez biztosan bekövetkezik), erre azonban üzleti terveket nem lehet alapozni. A régióban jelenleg csak ott éri meg az erőműépítés, ahol nincs széndioxidkvóta-kötelezettség, illetve lokális, árvolatilitástól mentes, gazdaságosan kitermelhető lignit- vagy szénbánya áll rendelkezésre.

"Nem szégyen eladni a projektet"

A paksi atomerőmű két új blokkjának építését az MVM Zrt. nem lesz képes önállóan finanszírozni, ezért a társaság 50 százalékát érdemes lenne eladnia a kormánynak - fogalmazott Turai József. Hornai Gábor szerint a paksi bővítés és üzemidő-hosszabbítás "jó értelemben vett" stratégiai beruházás lehet, azaz nem elsősorban a gazdasági racionalitás, hanem az ellátásbiztonsági kérdések motiválhatják. Gazdasági szempontból önmagában az áramimport emelkedése nem jelent rossz tendenciát, mégis helyes döntésnek tekinthetők a paksi tervek Hornai szerint.