Az a munkavállaló, akik akár csak mikroszkopikus részesedést is kapott egy cégből, a béréhez sem juthat hozzá, ha a társaság nem fizethet osztalékot - hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda április 15-én, amely szerint nyilvánvaló jogalkotói hibáról van szó: az új Polgári törvénykönyv és a Munka Törvénykönyve ellentmond egymásnak.

Egy nappal később a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Napi Gazdaság hasábjain válaszolt, mely szerint az ügyvédi iroda "helytelenül és indokolatlanul mossa össze a társaságnak a normál működés, gazdálkodás során felmerülő kifizetéseit a Ptk. vonatkozó rendelkezésével. A Ptk. érintett rendelkezése ugyanis - a korábban hatályos Gt.-vel azonosan - egy speciális társasági kifizetésre ad szabályt, mégpedig arra, amikor a társaság a tagnak (akár tagsági jogviszonyára tekintettel, akár a tagsági jogviszonyától független jogviszony alapján) a saját tőkéje terhére teljesít kifizetést. Ezek a kifizetések a társaság normál működésétől elkülönülő, valóban speciális kifizetések; ilyen tipikusan az osztalék."

Pénteken ismét reagált a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, mint írták tudomásul veszik, hogy a szaktárca úgy látja, nincs veszélyben adott esetben több tízezer ember bérfizetése, de a KIM indokaival nem tudnak egyetérteni. Az okok között említették, hogy a hivatkozott rendelkezés szerint a társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel nem teljesíthet kifizetést, ha a társaságnak nincsen egyébként osztalékfizetésre is felhasználható szabad eredménye vagy eredménytartaléka. Ugyanezen rendelkezés (4) bekezdése tartalmazza, hogy a szabály akkor is alkalmazandó, ha a tag nem a tagsági jogviszonyára tekintettel részesül kifizetésben.

Az iroda véleménye szerint a munkabérfizetés is a társaság saját tőkéjének terhére történik, hiszen a munkabér a társaság könyveiben egy költségelem, ennélfogva a társaság adott évi eredményét és ezáltal saját tőkéjét csökkenti. Nem minősülne saját tőke terhére történő kifizetésnek például a tag felé fennálló kölcsön törlesztése. A munkabérfizetés viszont igenis a saját tőke terhére történik, hiszen az a saját tőke értékét csökkenti.

A minisztérium közleménye a kifizetés tipikus példájának az osztalékot tekinti. Az osztalékfizetés tagsági jogviszonyra tekintettel tett kifizetés. Nem ad azonban választ a KIM arra, hogy melyek azok a tag részére a saját tőke terhére tett kifizetések, amelyek a tag "nem tagsági jogviszonyára tekintettel" kerülnek megtételre - olvasható a Jalsovszky Ügyvédi Iroda válaszában. A KIM álláspontjának elfogadása esetén ilyen kifizetés egyáltalán nem is létezne. Ebben az esetben a hivatkozott rendelkezés csak egy üres halmazt testesítene meg. Valószínűtlen, hogy ez lett volna a jogalkotó szándéka - vonja le a következtetést az ügyvédi iroda.

A fentiek miatt, bár a szaktárca álláspontja mindenképpen üdvözlendő, az iroda továbbra is szerencsésnek tartana egy jogszabály-módosítást a kérdéses ügyben.