A döntéshozók márciushoz képest kedvezőbb helyzetben voltak, hisz mind a hazai, mind a nemzetközi fejlemények kedvezőbben alakultak, a hónap során erősödött a forint és mérséklődtek az állampapír-piaci hozamok. A ciprusi válság komolyabb negatív hatás nélkül elült, helyette az elmúlt hetekben minden a japán jegybank likviditásösztönző intézkedéseiről szólt. A piacokra érkező újabb hatalmas pénzmennyiség rendkívül jótékonyan hatott az árazásokra, különösen a fejlődő országok állampapírjai tudtak jelentősen erősödni - mutat rá Bebesy Dánial, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere a jegybanki kamatdöntéshez fűzött kommentárjában, aki azt is megjegyezte, hogy ez a hatás a magyar állampapírok teljesítményén is meglátszott, az erősödés figyelemre méltó volt a hosszabb lejáratokon.

A kedvezőbb globális hangulat mellett hazai tényezők is támogatták a hozamok csökkenését. Az infláció márciusban rekord alacsony, a jegybanki cél alatti szintre csökkent, és a hónap során az új jegybanki vezetés által bevezetett unortodox intézkedések sem igazolták vissza egyelőre a korábbi félelmeket - állapítja meg Bebesy.

A szakember ugyanakkor arra mutat rá, hogy a piac jelenleg további, több mint 100 bázispontos kamatcsökkentésre számít egy éves időhorizonton, amelynek eredményeként akár 3,5 százalékra süllyedhet az alapkamat. A kilátásokat illetően két tényezőt érdemes figyelembe venni. Jelenleg a növekedési aggodalmak miatt a jegybankok nagy része kamatot vág, azonban vannak arra utaló jelek, hogy egyes országok már a végére értek az enyhítésnek. Erre példaként a brazil jegybankot hozza fel, amely már emelt a hónap során, illetve a lengyel jegybankot említi, amely azt kommunikálja, hogy nagy eséllyel végére értek a ciklusnak.

Az esetlegesen változó trend az MNB mozgásterét is befolyásolja majd - hívja fel a figyelmet Bebesy, aki Magyarország esetében a kamatvágásokkal párhuzamos devizagyengülés kockázatát is kiemeli. A szakember szerint a forint is egyre gyengébb szintekre kúszik, egyre mérsékeltebb korrekciókkal, így mindig számolni kell azzal, hogy egy újabb devizagyengülési hullám már olyan szintekre löki a forintot, ahol nem lesz tér további vágásra.

Indokolt volt a kamatcsökkentés

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a vártnak megfelelő mértékű kamatcsökkentéhez fűzött kommentárjában azt írta: az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, a forint árfolyamának stabilizálódása, a meredeken zuhanó állampapírhozamok, visszaeső kockázati felárak és a piaci árazások együttesen lehetővé és indokolttá tették a kamatcsökkentési sorozat folytatását.

Ugyanakkor hozzáteszi: a forint árfolyamának sérülékenysége továbbra is óvatosságot indokol, annak ellenére, hogy a piac már 50 bázispontos kamatcsökkentést is beárazott erre a hónapra. A piaci árazásnál kisebb mértékű kamatcsökkentés ezért a várakozásunknak megfelelően kissé erősítette a forintot.

A szakember szerint a kamatcsökkentési sorozat óvatosabb vágások mellett is folytatható, az infláció nem lesz akadály, mivel az üzemanyagárak alakulása miatt áprilisban akár 1,5 százalékig is zuhanhat az infláció, míg az év hátralevő részében 2 százalék körül, azaz bőven az inflációs cél alatt stabilizálódhat.

Jövőre ugyan kiesik a bázisból az idei rezsicsökkentés, de a Takarékbank várakozásai szerint az emiatt megugró infláció így sem haladja meg az inflációs célt. Noha a piacok a következő három hónapra további összesen 75, hat hónapra 100 bázispontos kamatvágást áraznak, a bank elemzői szerint azonban ennél óvatosabb, így az idei év végére 4 százalékos, a jövő év végére 3,75 százalékos alapkamatra számítunk. Suppan szerint az növelheti a hazai monetáris politika mozgásterét, ha az ECB a piaci várakozásoknak megfelelően a jövő héten 25 bázisponttal 0,5 százalékra mérsékli az euróövezeti alapkamatot.

A tartás lett volna a meglepetés

Árokszállási Zoltán, az Erste makroelemzője szerint a mai kamatdöntő ülés akkor okozott volna meglepetést, ha a 38 éves mélyponton lévő infláció és az elmúlt hetekben sokat csökkent piaci kamatszintek mellett nem csökkent ma az MNB. A szakember szerint a kérdés most leginkább az, hogy meddig tudja még vágni a jegybank a rátát. Az elmúlt hetekben ugyanis támogató volt a nemzetközi környezet, a hozamszintek világszerte érdemi csökkenést mutattak.

Árokszállási úgy véli, a világ nagy jegybankjai által nyújtott rengeteg többlet likviditás, a gyenge növekedési kilátásokkal és az ugyancsak csökkenő inflációs várakozásokkal karöltve lefelé nyomják a hozamokat. Ebből profitált a hazai állampapírpiac is, amiben sokat segített a tavalyi költségvetési hiányadat, miszerint végül a GDP arányában 2 százalék alá sikerült csökkenteni a deficitet. Ebben a környezetben valamennyire érthető is, ha a piaci árazások év végére már bőven 4 százalék alatti kamatszintet jeleznek.

A kérdés azonban az, hogy ezek a várakozások megalapozottak-e - jegyzi meg az elemző. Bizonyos mértékig vélhetően igen, mivel Magyarország külső adóssága és devizaadóssága még mindig számottevőnek mondható, ezért nem lehet túlságosan mélyre vágni az irányadó rátát. Kérdéses azonban az is, hogy a múlt heti jegybankelnöki interjú után pontosan hogyan kívánják átalakítani a kéthetes jegybanki eszközt, aminek bejelentése érdemi forintgyengülést okozott. Ennek megfelelően az Erste szerint az alapkamat júliusig 4 százalékra csökkenthető, utána azonban további kamatvágásra már nem várható idén.