A MOK közleményben szögezi le, a bértárgyalások során mindvégig a leghatározottabban képviselte azt az álláspontot, hogy az "egészségügy elsőlépcsős alakulatát" nem lehet és nem szabad kihagyni a bérrendezés folyamatából még akkor sem, ha az alapellátó orvosok vállalkozási típusú körülményei között az alapbér kérdése különféleképpen értelmezhető. Mint írják, tiltakozásuk ebben a formában sajnos eredménytelen maradt, ezért jogosnak tartják a háziorvosok elégedetlenségét.

Emlékeztetnek arra is, hogy a kamara szervezésében 2007. február 6-án több ezer érintett részvételével lebonyolított nagygyűlésen számításokkal bizonyították (és azóta számtalanszor hozták ismételten az aktuálisan felelősök tudomására), hogy már az akkori költségszinten is a háziorvosi praxisok bevételének azonnali megduplázására lett volna szükség.

Kiemelik, a nagygyűlés óta eltelt öt esztendőben gyakorlatilag nem történt semmi. Ma az alapellátók ugyanazon a finanszírozási szinten kötelesek biztosítani a gyógyító szolgálatot, amelyről öt éve is nyilvánvaló volt, hogy elégtelen a célra.

Vajon ki gondolhatja komolyan, hogy ilyen körülmények között az érintett 30 ezer egészségügyi munkavállalótól további türelmet várhat? - teszik fel a kérdést Vajon ki az, aki még nem tudja ebben az országban, hogy a háziorvos kar átlagéletkora közelíti a nyugdíjkort, az alapellátást napról napra biztosító orvosok több, mint 25 százaléka már ma is nyugdíjkoron túl gyógyít, miközben Európa szerte a legkeresettebb specialitás a háziorvoslás?

Leszögezik, az alapellátás mellőzése  az egész egészségügyi ellátórendszer jövőjét komolyan veszélyezteti, s a MOK a továbbiakban is részt vesz a háziorvosi kar sorsát érintő valamennyi pénzügyi tárgyaláson ,szorgalmazva, hogy ilyenre haladéktalanul kerüljön sor, és egyúttal támogatásáról biztosítja az érintetteket reprezentáló rétegszervezetek követeléseit, aktivitását.