A magyarországi gazdasági helyzetet és üzleti környezetet valamivel jobbnak ítélik meg a tavalyinál a befektetők, ám még mindig a borúlátó válaszok vannak túlsúlyban - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ma bemutatott 2013-as konjunktúrajelentéséből. A felmérés eredményei arra utalnak, hogy a gazdasági aktivitás 2013-ban is gyenge maradhat, ami tükröződik a beruházási és foglalkoztatási tervek visszafogottságában is, ráadásul regionális összehasonlításban is átlagon aluliak a hazai gazdasági helyzetre vonatkozó céges vélemények. A befektetői hangulatindex javult, értéke a tavalyi -11-ről -5-re emelkedett, ami megegyezik a 2010-es értékkel, viszont elmarad a 2011-es 19 ponttól, illetve jelentősen meghaladja a 2009-es -35 pontot. 2011-ben kissé túllőttek a cégek a célon a várakozásaikkal, amit tavaly csalódás követett - kommentálta az adatokat Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs osztályvezetője, aki szerint a felmérés alapján az idén nulla körüli GDP-növekedés várható.

A régióban sem csillogunk

A térség más országaival összehasonlítva Magyarország többnyire csak átlagos eredményt tud felmutatni az üzleti környezetet jellemző tényezők terén. A régió 15 államával összehasonlítva a konjunktúrakilátásokat illetően átlag alatti a magyar teljesítmény, a beruházási és foglalkoztatási szándékok tekintetében Magyarország a sereghajtók közé tartozik.

A 16 ország több mint 1600 vállalatvezetője szerint Lengyelország kínálja a legvonzóbb beruházási környezetet a régióban - ezzel Csehország, amely az eddigi hét felmérésben az első helyen szerepelt, a második helyre csúszott vissza. Magyarország a 10. helyre lépett a tavalyi 13.-ról, míg a korábbi években rendre az 5. és a 10. hely között végzett.

Beruházás- és létszámcsökkentési tervek

Visszatérve a hazai helyzetre, a vállalatok közel harmada a beruházások csökkentésére, negyede pedig növelésére készül. Utóbbiak között főként a 250 főnél többet foglalkoztató, magas exporthányadú feldolgozóipari cégeket találni. Az összességében gyenge beruházási kedv persze érezteti hatását a foglalkoztatáson is, 2010 óta először kerültek többségbe (22 százalék) az elbocsátást tervező cégek a bővítéssel számolókhoz (20 százalék) képest.

A munkavállalók képzettsége, termelékenysége és motivációja, valamint a beszállítói háttér idén is túlnyomóan jó minősítést kapott, ez a terület évek óta viszonylag stabilan jó véleményeket érdemel ki a vállalatoktól. A munkaerőpiachoz kapcsolódó tényezők esetében ugyanakkor némileg romlott az általános elégedettség, ami az ország nemzetközi versenyképességét veszélyeztető kockázatokra utalhat.

A munkajog rugalmasságának megítélése viszont javult, a tavalyihoz képest a felére csökkent az elégedetlen vállalkozások aránya, így régiós összehasonlításban Magyarország a 4. helyre jött fel - értékelte Dirk Wölfer az új munka törvénykönyvének pozitív hatásait.4

Újra befektetnének, de nem mindenki

Jó hír ugyanakkor, hogy a német és külföldi beruházók határozott többsége, 73 százaléka ismét Magyarországot választaná befektetési célpontnak. Ez az arány valamivel jobb az elmúlt évben mértnél (71 százalék), az 1998-2012-es átlagtól (79 százalék) azonban elmarad, illetve a felmérések történetében a második legalacsonyabb értéket jelenti.

Bár kismértékben nőtt az elégedettség több, az üzleti környezetet jellemző tényezővel, továbbra is az elégedetlen válaszok dominálnak a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, a jogbiztonság, az adórendszer, a közigazgatás, a közbeszerzések átláthatósága vagy a korrupció tekintetében. A kormány munkájának megítélése javult, 10 százalék tartja jónak, 34 százaléka kielégítőnek, 43 százalék pedig rossznak a kabinet teljesítményét - 2012-ben rendre 8, 16 és 58 százalék volt ez az arány.

Eddig 78,5 milliárd euró külföldi működőtőke (FDI) érkezett Magyarországra, amiből a németországi 20,8 milliárd eurót tesz ki - idézte a jegybanki statisztikát Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, aki szerint a már itt lévő az itt lévő nagyvállalatok bővítik tevékenységüket, a tartózkodás a kis- és közepes vállalatoknál figyelhető meg. Hozzátette:
az FDI GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon a régióban messze a legmagasabb, mintegy 80 százalék, az egy főre jutó FDI pedig Csehország után a 2. legnagyobb. A felmérésben megfogalmazottak kapcsán Cséfalvay elmondta: értik a kritikát, tovább kell erősíteni a párbeszédet.