A társasház gázfűtésének beszabályozását úgy vállalta el egy cég, hogy a munkája ellenértékét utólag, az egy éves gázmegtakarítás áraként határozta meg - így kezdődik a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset.
A szerződés részletesen szabályozta, hogy az időjárás változását miképpen kell a megtakarítás számításakor igénybe venni, illetve az is szerepelt benne, hogy a lakásokban hajnali 5 órától este 10 óráig 22 foknak, míg éjszaka 18 foknak kell lennie. A megtakarítást október első napja és a következő év szeptember vége között kell számba venni, ezt kell hasonlítani az előző évi hasonló időszakhoz.
Jött a kifogás
A vállalkozó a munkát elvégezte, majd egy év elteltével kiszámította a megtakarítást és kiállította a számlát 10,2 millió forintról. A társasház viszont csak 4 milliót fizetett neki. Arra hivatkozott, hogy rossz a számítási metódus (amit ő is aláírt a szerződésben), illetve az adatok sem valósak.
Erre a vállalkozó szakértőt fogadott, aki 9,5 millió forintra taksálta a megtakarítást. Így a bíróságon már csak 5,5 millió forintot követelt a társasházon. Ezt az elsőfokú bíróság meg is ítélte, de a társasház fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a szakvélemény ellentmondásos, a bíróság pedig eljárási hibákat vétett.
Bukta bukta után
A másodfokú bíróság helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, így az jogerős lett. Ez a bírói fórum teljesen világosnak nevezte a szakvéleményt, eljárási hibát pedig nem talált.
A társasház ebbe sem nyugodott bele és felülvizsgálatot kért a Kúriától, de ott sem járt jobban, a legfőbb bírói fórum jóváhagyta a jogerős ítéletet. A társasház egyrészt több helyen nem jelölte meg azt, hogy milyen jogszabályt sértett a korábbi bíróság, az eljárási hibák pedig mondvacsináltak voltak.