Naponta több ezer hektárral nő a belvízzel borított terület nagysága - tegnap már meghaladta a 155 ezer hektárt, amiből a Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatósága adatai szerint nagyjából 71 ezer hektár a  vetés és a szántóterület -, és a következő napokra előrejelzett újabb csapadék nyomán tovább emelkedhet az elöntött területek nagysága. Becslésünk szerint nagyjából az elöntött szántóterületek felén vannak őszi kalászosok, illetve repce, míg a másik felére tavaszi vetésű növényeket terveztek a gazdák - mondta a Napi Gazdaságnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. A legnagyobb problémát ott tapasztalják, ahol egyszerre van ár- és belvíz is, mivel az előbbi miatt tartósan magas a talaj víztelítettsége, és csak lassabban lehet elvezetni a földekről a felesleges vizet. (Idén már némi növekedés indulhat az agrárbiztosítások piacán, a legoptimistább társaság szerint több mint tizedével bővülhet a szegmens.)

Szakértők szerint egyelőre még korai lenne az elöntés okozta károk nagyságáról beszélni, mivel azt sok minden befolyásolja a vízborítás időtartamától kezdve az adott területeken lévő növényfajok tűrőképességéig. Az őszi kalászosok esetében nagyjából 17-23 napos a növények türelmi ideje, amíg nagyobb károsodás nélkül bírják a vízborítást, azonban a hőmérséklet ingadozása és a talajmenti fagyok ezeket a kultúrákat is megviselik. A márciusi hó és hideg hatása egyértelműen látszik, ahol volt hóborítás, szebbek a táblák, azonban ez az idő egyértelműen lassítja a növények fejlődését. A repce esetében azonban a gyengébb állományokat már egy hetes elöntés is kiölheti - mondta Vancsura József. Az őszi kalászosok kedvező, meleg tavaszi idő esetén még behozhatnák az elmúlt hetek fejlődésbeli lemaradását, különösen ott, ahol sikerült elvégezni a tavaszi fejtrágyázást is.

A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) március 18-i határszemléje szerint az 1,48 millió hektárnyi vetésterület mindössze 47 százalékán sikerült kijuttatni a tavaszi tápanyagot a földekre. Vancsura szerint azóta a gazdák számos helyen már végeztek is a műtrágya kijuttatásával - főleg a déli megyékben fordult elő, hogy a belvíz miatt megközelíthetetlen, illetve az idő rövidsége miatt még hóborította táblákra repülővel végezték a műtrágyaszórást. Ezt a hagyományos szántóföldi gépekkel végzetthez képest nagyjából 30 százalékkal drágábban végezték a szolgáltatók, azonban a hozamok alakulása meghálálja a plusz ráfordításokat. Sokaknak az is többletköltséget okozhatott, hogy a repülős műtrágyázás miatt a korábban beszerzett folyékony helyett szilárd műtrágyára kellett váltaniuk. A gazdák helyzetét nehezítette, hogy a péti Nitrogénművek karbantartás miatti leállása átmenetileg kisebb folyékony műtrágya ellátási problémákat okozott a piacon.

A növénytermesztők számára a legnagyobb gondot a tavaszi munkák csúszása jelenti. A Nébih adatai szerint mindössze a 2,357 millió hektárra tervezett tavaszi vetések mindössze 10 százalékán fejezték be eddig a magágykészítéshez szükséges földmunkákat. Még ha a héten el is állna az eső, legkorábban akkor is csak két hét múlva tudnák elkezdeni a vetést termelők. Ez a tervezett kukorica és napraforgó vetésterületeket arányaiban még nem befolyásolja - legfeljebb a vetési időszak tolódik ki május közepéig-júniusig. A belvizes területeken gazdálkodók azonban lehet, hogy vetőmagcserére kényszerülnek, ha május 10-ig nem tudnak vetni, és a korábban beszerzett hosszabb tenyészidejű hibridek helyett rövid tenyészidejű vetőmagokat kell beszerezniük. Utóbbi némi nehézséget okozhat, mivel a tavalyi aszály miatt a vetőmagokból is kevesebb termett.

A mák és a cukorrépa vetése azonban lehet, hogy jóvátehetetlen késedelmet szenved, és csökken a vetésterület - kivéve ha a legoptimálisabban alakul mostantól az időjárás a növény számára. A Nébih szerint március közepéig a tervezett 17,1 ezer hektárnyi cukorrépát még el sem kezdték vetni. A 14 ezer hektár zöldborsó mindössze 3 százaléka került a földbe. Ez azt jelenti, hogy egy egész termelési szakasz kiesik a javarészt konzervgyári szerződések által megrendelt és ütemezett várható termésből, mivel a korai fajták ezt a késedelmet már nem hozzák be - mondta Vancsura József.

Kompenzál a VM

Belvízkárokra is igényelhetik a mezőgazdasági termelők a kárenyhítő juttatást a mezőgazdasági kockázatkezelési törvény szerint - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerdán az MTI érdeklődésére. A belvízkár definíció alapján a növénykultúrában belvíz miatt bekövetkezett, legalább 30 százalékos mértékű hozamcsökkenést okozó kár tekinthető belvízkárnak. A belvízkár szempontjából a káresemény időpontjának azt kell tekinteni, amikor a növénykultúrán a káreseményt első alkalommal észlelték - hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca.

A benyújtott kérelmek alapján a termelő akkor válik jogosulttá a kárenyhítő juttatásra, amennyiben a káresemény következtében üzemi szinten 30 százalékot meghaladó hozamérték csökkenése állapítható meg, erre pedig csak a gazdasági év végén, a betakarítás után van lehetőség.

A kárenyhítő juttatás 2014 elején felhasználható forrásösszege a mezőgazdasági termelők által befizetett - idén már a nagyvállalatok befizetéseit is tartalmazó - kárenyhítési hozzájárulásból, az azzal legalább megegyező mértékű költségvetési támogatásból és az alapban a korábbi években felhalmozott összegből tevődik össze. Az alapban a jövő év elején ezért várhatóan közel 9 milliárd forint kárenyhítési forrás áll majd rendelkezésre.

Így most a belvízkárra kifizethető kárenyhítő juttatás összegét nehéz lenne meghatározni. A szaktárca érvelése szerint a belvíz okozta károk mértékét előzetesen nem lehet megbecsülni, hiszen a termelők a károkat a napokban kezdték el bejelenteni. A károk mértékének meghatározásánál további lényeges szempont, hogy a mezőgazdasági területen belül mekkora az őszi vetések területe, illetve meghatározó a vetések vízborítottságának időtartama.

A Vidékfejlesztési Minisztérium felhívja a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy minden lehető eszközzel segítsék a belvíz mihamarabbi elvezetését. A rendbe tett csatornák, és vízelvezető árkok nagyban hozzájárulhatnak ugyanis a felesleges csapadékvíz elvezetéséhez, a talaj előkészítési munkák mielőbbi megkezdéséhez, a károk által érintett gazdaságok helyzetének javításához.