A közlemény szerint nagy hangsúlyt fektetnek a hepatitis szűrésére: a Nemzeti Hepatitis Intézkedési Terv kockázati csoport alapú szűrésre tett javaslatot, elsőként az egészségügyi dolgozók körében.
Ennek keretében a fokozott kockázattal járó műtéti beavatkozást végző szakemberek körében ötévente, a többi egészségügyi dolgozó esetében tízévente kell szűrővizsgálatot végezni. Erre tavaly 400 millió, idén 600 millió forint áll rendelkezésre.
Eddig mintegy 106 ezer orvost, asszisztenst, védőnőt, gyógyszerészt vizsgáltak meg. A szűrésen túl a pozitív eredménnyel rendelkező egészségügyi dolgozók korszerű kezelése is térítésmentes.
A krónikus megbetegedések a legtöbb esetben tünetmentesek, kezelés nélkül pedig lassan, évtizedek alatt válnak egyre súlyosabbá. A betegek többsége nem is sejti, hogy vírushordozó, és sok esetben a fertőzés forrása sem azonosítható.
A közlemény szerint a minisztérium kiemelten kezeli a hepatitis felszámolását, amelyet az Egészségügyi Világszervezet 2030-ig tűzött ki célul.
Magyarországon a hepatitis B elleni védőoltás 1999 óta része a Nemzeti Immunizációs Programnak, az általános iskolába járó gyerekek iskolai kampányoltás keretében kapják meg, az átoltottság évek óta 99 százalékos. Jogszabály szerint minden HCV-fertőzöttnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
2015 óta minden fertőzöttnek elérhető a legmodernebb, rendkívül hatékony nyolchetes interferon-mentes gyógyszeres terápia, amelyre évente 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere pedig szakemberek bevonásával létrehozta a nemzeti hepatitis bizottságot, amely összefogja a HCV teljeskörű felismeréséhez és felszámolásához szükséges szakmai intézkedéseket - olvasható a közleményben.