Erősen aggódik a magyarországi helyzet miatt az ESZSZ főtitkára, s aggodalma okait levélben tételesen közölte is a miniszterelnökkel és a köztársasági elnökkel - közölte az eredeti levél alapján a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

Luca Visentini szerint a kormány, elsősorban maga a miniszterelnök sem fordít kellő figyelmet a munkavállalókra, nem biztosítja számukra a megfelelő érdekvédelmet, hiszen még ebben a helyzetben sem tárgyal a szociális partnerekkel. A mostani vészhelyzet hatalmas recesszióhoz és munkanélküliséghez vezet, s ha a kormány most nem reagál a munkáltatók és a dolgozók számára is megfelelően és gyorsan, akkor a majdani helyreállításhoz hosszú idő és hatalmas pénzügyi forrás kell. A nemzetközi szervezet főtitkára kitért a felhatalmazási törvényre is, amely szerinte különösen aggasztó.

Kapcsolódó

Visentini udvariasan üdvözli ugyan "a koronavírus nemzetgazdaságra gyakorolt hatásainak enyhítését célzó kormányzati lépéseket", de határozott sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezekről sem folytattak semmiféle megelőző konzultációt a magyar szociális partnerekkel. A főtitkár megjegyezte: a koronavírus járvány rendkívüli kihívásokkal jár, ám a fékek és egyensúlyok rendszerét, a demokratikus normákat ekkor is fenn kell tartani. Pontosan a válság idején van legnagyobb szükség a szociális párbeszédre, hiszen közös a cél: a hatékony vészhelyzeti intézkedések kidolgozása és megvalósítása.

Valami készül

Orbán Viktor kormányfő hétfőn azt mondta a parlamentben, hogy április 6-án vagy 7-én mutatják be Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb, a gazdaság növekedését és élénkítését segítő akciótervét, ami azt eredményezi, hogy mindenkinek lesz munkája. Azt mondta, "sok minden van a fejükben", komoly tételekről van szó. Az akcióterven Palkovics László miniszter vezetésével dolgoznak - idézte Orbánt a hvg.hu. A kormány tartja az eddigi irányt, "munkán keresztül segíti az embereket jövedelemhez és megélni is." Egyes sajtóinformációk szerint a kormánycsomag nagyban építene a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által javasolt válságkezelési intézkedésekre. Ezek közt van például egyszeri anyagi támogatás a március 1. után munkanélkülivé váltaknak; vissza nem térítendő támogatás, ami a dolgozóktól levont járulékok be nem fizetése által valósulhatna meg; állami kölcsön a kifizetett bér arányában, amit 2021-2022-ben kellene visszafizetni; a KIVA-kulcs mérsékelése 12-ről 9 százalékra.

Az intézkedéseket összehasonlítva más EU tagállamokéval nyilvánvaló, hogy Magyarországon példa nélküli módon védelem nélkül hagyják a munkavállalókat, és egyes ágazatokat. Az azonnali és hosszú távú terveknek kiegyensúlyozottaknak kell lenniük - írta a főtitkár - és azokat az összes ágazatra alkalmazni kell az emberek foglalkoztatásának megőrzése érdekében. Beleértve a rövidített munkaidős foglalkoztatást és a jövedelemkompenzációt is.

Visentini az Európai Szakszervezeti Szövetség nevében felszólítja a kormányt, hogy

  • tárgyaljon a szociális partnerekkel az intézkedések kiegyensúlyozott végrehajtása érdekében
  • erősítse meg a korábbi állami intézkedéseket, s tegyen további lépéseket a munkavállalók támogatására, különös tekintettel azokra az ágazatokra ahol keményen dolgoznak a járvány leküzdéséért, vagy akik a válság idején folyamatosan biztosítják az alapvető szolgáltatásokat.
  • garantálja, hogy a munkajog biztosítja a munkavállalók és munkáltatók közötti erőegyensúlyt, különös tekintettel a kollektív érdekvédelemre.

Visentini szerint a felhatalmazási törvénnyel és néhány korábbi intézkedéssel Magyarországon megsértik a munkavállalók EU-s irányelvekben garantált jogait. Az európai szervezet különösen aggályosnak tartja a munka törvénykönyvének azon változtatásai, amelyek "a munkavállalási szabályokat rugalmasabbá teszik, hogy a munkaadók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni egymással." Az ESZSZ az aggályaival az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Európa Parlament elnökeihez fordul.