Döntött a kormány arról, hogy az Európai Bizottság jelzései alapján javaslatot tesz az alkotmány módosítására, amelynek nyomán kikerülhet az alaptörvényből a bírósági döntések miatti adókivetésnek, valamint a bíróságok közötti ügyáthelyezésnek a lehetősége - közölte Giró-Szász András kormányszóvivő szerdai sajtótájékoztatóján.
A kormányzati javaslatokat Martonyi János külügyminiszter ismertette múlt pénteken, jelezve, hogy az Országgyűlés várhatóan ősszel tárgyalja majd az ötödik alkotmánymódosítást.
Giró-Szász András szerdán megerősítette azt is: az Európai Bizottság által felvetett harmadik kérdésben, a kampányok ügyében a kormány azon az állásponton van, hogy nem indokolt az alaptörvény módosítása. Így nem veszik ki a korlátozások alól az európai parlamenti választási kampányokat, azok szabályozása hasonló marad a magyar parlamenti választásokéhoz.
A kormányszóvivő beszámolt továbbá arról, hogy a kormány javaslata szerint módosul az alkotmány azon passzusa is, amely a ki nem hirdetett törvények alkotmánybírósági (Ab) vizsgálatáról rendelkezik. Eszerint a bírói kezdeményezésre történő soron kívüli Ab-felülvizsgálat határideje harmincról kilencven napra módosulhat. Erről egyébként az Orbán Viktor miniszterelnök és Paczolay Péter Ab-elnök közötti egyeztetés következtében született kormányzati döntés.
Kérdések merültek föl
Giró-Szász András szólt arról is, hogy a kabinet áttekintette a Földet a gazdáknak! programot, és megállapította: a birtoktestek kialakítása és azok meghirdetése rendben zajlik. Az év végére több mint 200 ezer hektárnyi földet osztanak ki helyben élő gazdáknak haszonbérleti szerződésekkel. A kormányt azonban arról is tájékoztatták - folytatta -, hogy egyes meghirdetett területeken a korábbi értéknövelő beruházásokkal kapcsolatban elszámolási kérdések merültek fel. A kabinet úgy döntött: ezen beruházások elszámolása kizárólag a korábbi bérlőkre és a magyar államra tartozik, és ezek semmilyen esetben sem terhelhetők az új bérlőkre - közölte, hozzátéve, hogy minderről a földalapkezelőnek azonnal értesítenie kell a pályázókat.
Így látja az amerikai szekértő
Szkeptikus ugyanakkor a magyar ügyekben szakértőnek számító Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogásza, aki a The New York Timesban Paul Krugman közgazdász professzor blogjában írt pár napja a témáról. "Martonyi János magyar külügyminiszter a hét végén békeajánlatot tett Európának: alkotmányos változtatásokat ígért, amelyekkel eleget tennének az uniós korrekciós igényeknek. Óvakodni kell azonban a magyarok ajándékától" - utal Scheppele a görögökkel kapcsolatos mondásra, amely a trójai faló adományozásához kötődik, azaz az átverés szinonimája. A Martonyi ajánlatában szereplő módosítások kivezetnek ugyan néhány kifogásolt passzust az alkotmányból, ám a lényegen nem változtatnak, ha nem kerülnek ki más törvényekből is. A külügyminiszter sajtótájékoztatója alapján az amerikai alkotmányjogász úgy véli, erről van szó.Pénteken terjeszti be a kormány a parlamentnek az alaptörvény ötödik, három pontot érintő módosítását, amelyről várhatóan ősszel szavaz majd a Ház - közölte Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Az alkotmánymódosítás reagálás a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság bírálataira, valamint az Orbán Viktor miniszterelnök és Paczolay Péter alkotmánybírósági (Ab) elnök közötti megbeszélés eredménye - mondta a politikus.
Összeegyeztethető
Az Európai Bizottság még egy pontban kérte az alaptörvény módosítását, mégpedig a kampányszabályozással kapcsolatban - idézte fel a kormánypárti politikus, megerősítve ugyanakkor, hogy a kormányoldal úgy döntött: nem veszik ki a politikai hirdetéseket érintő korlátozások alól az európai parlamenti választási kampányokat. Ezzel összefüggésben idézte az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Egyesült Királyság ellen indult eljárásban hozott áprilisi ítéletét, amely éppen a fizetett politikai hirdetésekkel volt kapcsolatos, és rögzítette: összeegyeztethető az európai standardokkal a politikai reklámok tagállami korlátozása. A bíróság az emberi jogok európai egyezményével összhangban állónak mondta ki a brit szabályozást, amely a negyedik alkotmánymódosításon alapuló magyar rendelkezéshez hasonló, és egyértelművé tette, hogy ez a modell hozzájárulhat a politikai verseny kiegyenlítését célzó egyenlő feltételek biztosításához - fejtette ki.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: "a létező viták ellenére a kormány továbbra is kompromisszumra törekszik az Európai Bizottsággal. A módosítást nem kezeljük politikai presztízskérdésként, ha az unió jogrendjén kívül a módosítás a magyar nemzeti érdekkel is összhangban áll". Hangsúlyozta, tekintettel arra is, hogy a kritikák nem a negyedik alkotmánymódosítás legfontosabb pontjait érintik, "a nemzeti érdeket a bizottsággal való megegyezés szolgálja".