Az új, csipkártyákkal és érintésmentes bankkártyákkal, okostelefonokkal való utazást is lehetővé tevő rendszer megvalósítására szóló szerződést 2014-ben még én írtam alá a számos referenciával bíró német-hongkongi rendszerszállítóval, ezért érzem szükségesnek az előző menedzsmentre vonatkozó mai állításokra való reakciót - írja a BKK volt vezetője.
Nem igaz, hogy "az előző menedzsment súlyos szakmai hibát követett el, amikor nem egy integrált, "kulcsrakész" elektronikus jegyrendszer kiépítésére írt ki pályázatot, hanem tulajdonképpen eszközbeszerzésre azok szoftveres integrációja nélkül". Ezzel szemben a valóság az, hogy kulcsrakész megoldás volt a kiírás tárgya DBOM, azaz design+build+operate+maintain (tervezés, kiépítés, működtetés, karbantartás) konstrukcióban, természetesen beleértve a rendszerintegrációt.
A konstrukciót a BKK, az EBRD és a Főváros egyetértésében választottuk, célja pedig az volt, hogy ugyanaz a cég üzemeltesse néhány évig a rendszert, amelyik részleteiben megtervezi és üzembe helyezi, hogy saját érdeke legyen a jó minőségű rendszer gazdaságos és magas színvonalú üzemeltetése. Ugyanezt az elvet követtük a FUTÁR vagy a MOL Bubi megvalósításánál is.
Vitézy arra is felhívja a figyelmet, hogy a Budapestre megtervezett elvű rendszerek - a BKK közleményével ellentétben - immár a világ több nagyvárosában üzemelnek, Londonban vagy Chicagoban, de pilotüzemben például Szingapúrban is.