A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Tízezer forint felvétele a bankjegykiadó automatából a korábbi 30 forint helyett 60 forintos bevételt jelent a költségvetésnek − és várhatóan közel ennyi többletköltséget fog jelenteni hamarosan a polgárnak is. Varga Mihály gazdasági miniszter azonban nem volt figyelemmel a bankok üzletszabályzataira az illeték megemelésének bejelentésekor, így fogalmilag kizárt, hogy a bankok már holnaptól közvetlenül át tudják hárítani az ügyfelekre a megemelt illeték terhét. Ugyanis a jogszabályok értelmében az ügyfélre kedvezőtlen díjmódosulást a banknak 60 nappal annak hatálybalépése előtt kell meglépnie, így legkorábban augusztus 17-étől élhetnének a megváltozott tételek a június idusán tett bejelentés után.

Kapcsolódó

Miután a bankok a mostani illetékemelésre nem tudtak úgy készülni, mint az elmúlt év végén, az új üzletszabályzatok bankonként eltérő időben lépnek életbe − a pénzintézetek zöme augusztus végén, szeptember elején szigorít (olyan is van, mint például az UniCredit, amelyik októbertől érvényes változásokat jelentett be tegnap). Az viszont nagyban hasonlít a januári lépésekhez, hogy a bankok zöme fűnyíróval indul − ahol lehet, meglépi a teljes illetékemelést, más szóval teljességgel az ügyfélre hárítja a többletköltségeket. A későbbiekben ugyanakkor várható, hogy a pénzintézetek ismét elkezdenek versenyezni és bizonyos számlacsomagok, tranzakciók vagy épp kártyák esetében visszakoznak, legalább részben magukra vállalják az illetékterheket.

Hátra arc?

A mostani emelésre adott banki válaszok között talán a legkeményebb, hogy számos bank jelen állás szerint megszünteti a bankkártyás vásárlások eddig általuk önként vállalt illetékmentességét is. Történik mindez épp olyan időszakban, amikor a növekvő banki költségek miatt munkavállalók (és cégek) tömege kezdett el azon gondolkodni, hogy visszatér a készpénzhasználathoz.

A készpénz uralmának előretörését erősítheti az a július közepén a Kúrián meghozott döntés, amely szerint a közalkalmazotti illetmények kifizetésével kapcsolatban felmerülő banki többletköltségeket a munkáltatónak kell viselnie. Bár hangsúlyozottan egyedi döntésről van szó − Magyarországon nincs precedensjog −, sok munkáltatóban felmerülhet, hogy a dolgozói követeléseket (esetleg pereket) azzal lehet a leghatékonyabban kivédeni, ha készpénzben fizetik a járandóságot.

Kifogni a szelet a vitorlából

Korábbi cikkünkben már rámutattunk (Napi Gazdaság, 2013. június 21.), hogy a kártyás vásárlások utáni tranzakciós illetékbevétel éves szinten még a magasabb, 3 ezrelékes mértékkel és a tavalyival azonos, közel 15 százalékos forgalombővüléssel számolva sem haladná meg a 6 milliárd forintot. Ha a kormányzat le tudna mondani erről a teljes illetékbevételhez képest marginális tételről, jórészt kifogná a szelet a készpénz hatalmát visszahozni akarók táborának zászlajából; a már politikai pártok által is támogatott törekvés egyértelműen a szürke- és feketegazdaságot erősítené.

A kártyahasználattal a polgárok valóban tranzakciós illeték nélkül költhetnék a pénzüket termékek és szolgáltatások vásárlására, emellett a kormányzat gondjai is enyhülnének. Ha ugyanis mind többen követelnék ki a kereskedőktől a kártyaelfogadást, akkor a pénztárgépek NAV-os bekötésénél jóval egyszerűbb és megkerülhetetlenebb módon nőne a lekönyvelt vásárlási tranzakciók száma, lényegesen csökkenne az adóelkerülés. A növekvő igény pedig rendkívül gyorsan csökkentené Magyarország lemaradását a fejlett nyugati országoktól a pos-ellátottság terén (a környező országok fejlettségének megfelel a hazai ellátórendszer).

 

Bankkártyás vásárlások (magyar plasztikok)
2009201020112012
Itthoni tranzakciók (millió db)174,7196,6222,5252,3
Külföldi tranzakciók (millió db)8,711,414,518,7
Hazai költés (Mrd Ft)1242,01362,01554,01729,0
Külföldi költés (Mrd Ft)149,0187,0226,0280,0
Forrás: MNB