Az eddigi tapasztalatok alapján hány százalékát visszük vissza a megvásárolt betétdíjas palackoknak, vagy még kivárunk vele és nagyobb tételekben gyűjti otthon a lakosság?

A nemzetközi példáknál az látható, hogy a termékek kibocsátásától számítva nagyságrendileg két hónap telik el a visszaváltásig, egyedül a szeszesitalok esetében van eltérés, ahol ennél is hosszabb időszakkal számolhatunk. A hazai rendszer esetében a MOHU még gyűjti az adatokat, reális számokat pedig legkorábban 2025 első negyedévében láthatunk. A kiskereskedelemben eladott palackok mennyiségéről azonban a MOHU nem rendelkezik adatbázissal, így erre vonatkozó konkrét számokkal sajnos nem tudunk szolgálni. 

Kapcsolódó

Milliárdos számok

A Transpack szerint Magyarországon évente több mint 3–3,5 milliárd italcsomagolás (amely a DRS-rendszerhez tartozik) kerül forgalomba, amelyek tömege körülbelül 160 ezer tonna.

Másképp fogalmazva, a naponta megvásárolt betétdíjas palackok és a naponta visszaváltott palackok számában megmutatkozó különbségre kérdeznék rá darabszámban, esetleg forintosítva.

Ez esetben fontos, hogy a MOHU adatbázisában nem szerepel a forgalomba hozott mennyiségekre vonatkozó adat. Az azonban már most látható, az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszerének (DRS) bevezetése óta a fogyasztók idén július 18-ig már tizenhatmillió palackot és dobozt váltottak vissza a REpontokon keresztül, és jelenleg is naponta több mint egymillió italcsomagolás kerül vissza a rendszeren keresztül a körforgásba. 

Mi lesz az így megmaradt többlet különbséggel, hova folyik be a pénz? Jelenthet-e ez burkolt áremelést? 

Egy ideálisan működő lánc esetén nem beszélhetünk többlet költségről. A körforgásos rendszer lényege pontosan az, hogy a visszaváltási díj a csomagolásokhoz hasonlatosan folyamatosan körforgásban legyen. Minden kötelező visszaváltási díjas termék 50 forint betétdíjat tartalmaz.

A láncban ezt az összeget első lépésként a gyártó fizeti meg a MOHU-nak. Ezt követően a kereskedő a gyártótól már a visszaváltási díjjal növelt áron vásárolja meg a palackokat, majd az 50 forintos visszaváltási díjjal terhelt áron értékesíti azokat a fogyasztónak. A fogyasztó által kifizetett betétdíjat a visszaváltást követően a MOHU téríti meg.

A visszatérítés bolti utalványként, jótékonysági felajánlásként vagy a világon egyedülálló módon, azonnali banki utalással is kérhető. A fogyasztó döntése, hogy a használt palackokat visszaváltja-e, így maga a betétdíj nem tekinthető áremelkedésnek. Amennyiben nem váltja vissza, akkor az előzetesen a gyártók által megfizetett díjat a MOHU-nak teljes egészében a rendszer működésére kell fordítania. 

Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Vannak-e ezzel kapcsolatban külföldi tapasztalatok, hol váltják vissza a legnagyobb arányban ezeket a palackokat és hol helyezkedik el a listán Magyarország az eddigi tapasztalatok alapján és hova szeretnénk eljutni, melyik ország szintjére? 

Mivel a féléves türelmi időszak július elején zárult le, ezért egyelőre még nagyon korai a nemzetközi összehasonlítás. Nemzetközi viszonylatban az első évben 60-70 százalékos visszaváltási arány jellemző, ami átlagosan 2-3 éven belül 85-90 százalékra emelkedik. Nagyon sikeres példát jelentenek a skandináv és a balti államok, valamint a közeli Szlovákia is, amely 92 százalékos visszaváltást ért el a 2022 januári indulása óta. Ha a kezdeti számokat nézzük, akkor Magyarország is jó úton halad a kitűzött célszámok elérése felé.

Elég a Mohu kapacitása jelenleg a naponta megvásárolt összes betétdíjas palack visszaváltásához és szükség van-e még a meglévő kapacitás növelésére? 

A MOHU a kötelező visszaváltási (DRS) rendszer mögött álló technológiai feltételeket, az automaták szervizelését és a szükséges logisztikát biztosítja kiterjedt alvállalkozói hálózatán keresztül. A visszaváltási folyamatokat pedig a REpontként leszerződött kiskereskedelmi partnereink támogatják operatív szinten. Ez jellemzően az automaták napi karbantartását és tisztítását, a megtelt zsákok cseréjét, a fogyasztók helyszíni támogatását, az utalványok beváltását, és egyéb, a rendszer működésének gördülékenységét szolgáló feladatokat jelenti. A rendszer felfutásával párhuzamosan a kapacitások növelése és az automata állomány bővítése is tervben van, emellett a további kézi visszaváltó partnerek csatlakozását is várjuk. 

Kollégánkkal előfordult, hogy internet hiányában a visszaváltó automata nem olvasta le a QR-kódot, illetve papír sem volt benne. Mit lehet ilyenkor tenni?

A visszaváltó automata  átlagosan 10 centiméternyi távolságból olvassa az egyedi azonosítót. Érdemes a telefon kijelzőjét közel tartani a leolvasó szenzoraihoz, majd lassan vinni egyre távolabb, de a kijelző fényerejének növelése és a többszöri próbálkozás is segíthet az azonosító beolvasásában. Előfordulhat, hogy azért nem tudja beolvasni a gép a QR-kódot, mert nem megfelelő az internethálózat, amire az automata csatlakozik, illetve az automatán nem történt meg a szükséges frissítés. Amennyiben az automata nem olvassa be senki egyedi azonosítóját, úgy azt az érintett boltnak szükséges jeleznie a gép gyártója felé.

A másik esetben az automata jelzi, ha a nyomtatópapír kifogyóban van. A nyomtatópapír biztosítása, illetve a papír cseréje a kiskereskedelmi egység feladata. Az az utalvány, amit a visszaváltó automata kiadott, készpénzre váltható a kereskedőnél, vagy értéke levonható a vásárlás végösszegéből.

Kötelező visszaváltás: ezért ne nyomjuk össze a dobozokat, palackokat

Környezetvédelmi aggályokat tisztázott az Economx érdeklődésére a Mohu, amely az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere mögött áll. Utánajártunk annak, a régi rutin szerint miért nem szabad összenyomni fogyasztás után a dobozokat, palackokat, miért nem feltétlenül váltja vissza a rendszert az egyik boltban vásárolt DRS-logós terméket a másik üzlet automatája, további mi lesz a visszaváltási rendszer indulása előtt keletkezett hulladékkal.