Ellenzéki pártok kezdeményeztek parlamenti vitanapot a közoktatás helyzetéről. A kormány részéről az oktatásért felelős miniszter Pintér Sándor nem vett részt a délutáni több órás vitában. Az ülésteremben, a karzaton a pedagógus szakszervezetek képviselői, tanárok és diákok is körülbelül kilencvenen követték a vitát.

Két hónap múlva megkaphatják a béremelést a pedagógusok, ha Brüsszellel sikerült megállapodni, mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a parlamenti vitanapon. Rétvári Bence azt mondta: a kormány számára a pedagógusok nem egy elvont fogalom vagy egy statisztikai adatot jelent, a felszólalásában kitért azokra az általa innovációnak nevezett dolgokra, amit az Orbán-kormány vezetett be a közoktatásban.

Ilyen többek között:

  • állami fenntartásba vették az iskolákat,
  • ingyenessé tették az összes tankönyvet,
  • okos portált hoztak létre,
  • digitális tankönyvet fejlesztettek,
  • a papír alapú kommunikációt a Kréta váltotta fel,
  • megháromszorozták a gyerekétkeztetés forrásait,
  • megtízszerezték az iskolatej forrásokat,
  • csökkent a tananyag és az óraszám,
  • megduplázták iskolapszichológusok és gyógypedagógusok számát,
  • iskolaőr rendszert vezettek be,
  • iskolai közösségi szolgálatot vezettek be,
  • van mindennapos testnevelés,
  • hároméves kortól kötelező az óvoda,
  • visszatérítik a nyelv- és a kresz vizsga díját,
  • ingyen mehetnek cirkuszba és huszár programra a diákok a Lázár Ervin program keretében,
  • iskolai témaheteket indítottak,
  • bővítették a sávszélességet az iskolákban,
  • 32 uszodát és 42 tornatermet építettek,
  • 237 településen 60 milliárd forintból valósulnak meg iskolafejlesztések,
  • 4576 óvoda fejlesztés történt az elmúlt öt évben.

A vitanapon Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára Pisa adatokat sorolt, ezek szerint nem csökkent a magyar diákok teljesítménye. Kitért arra is, hogy helyes irány volt, hogy az állam átvette az iskolák fenntartását, nem lenne szerencsés, ha visszatérnének a háromezer település által fenntartott iskolai modellhez, mert akkor az ismét azt jelentené, hogy a szegény településen rossz iskolák a gazdag településeken jó iskolák lesznek.

A pedagógusok létszám adatait ismertetve elmondta: 2006-ban 183 ezer pedagógus dolgozott a közoktatásban 2008-ra ez 169 ezer főre csökkent, ez a létszám azóta nem változott, a tanulók létszáma viszont 12 százalékkal csökkent. Az államtitkár elismerte, hogy munkaerőhiány van a hazai közoktatásban, de szó sincs arról, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna a rendszerből.

Alacsony bérek, túlterhelt diákok

Tarthatatlanná vált az iskolák helyzete, a magyar oktatás válságos helyzetben van, a pedagógusok bére a diplomás átlagbér 60 százalékát sem éri el, mondta Orosz Anna, a Momentum országgyűlési képviselője. Az elavult infrastruktúra következményeit a gyerekek szenvedik el, a szülők külön órákkal próbálják kompenzálni a felelőtlen oktatási kormányzat munkáját.

Kép: MTI Fotó, Illyés Tibor

Tóth Endre szintén momentumos képviselő kitért arra is, a gyerekeknek nap mint nap egy időutazásban van részük, a 80-as évekbe repülnek vissza, kipróbálhatják az elméleti testnevelés órát, majd végigülhetnek egy csomó olyan órát, aminek az égvilágon semmi értelme.

A diákok napi 10 órát tanulnak már tizenévesen, stresszesek, bedarálja őket az oktatási rendszer, a rossz jegyektől való félelem, a fiatalok huszonéves korukra kiégnek.

Az ellenzéki pártok önálló oktatásért felelős minisztérium felállítását követelték és azt, hogy legyen az iskolákban tanulásra alkalmas hőmérséklet, fűtsék fel legalább 20 fokra az intézményeket. A tankötelezettséget pedig állítsák vissza 18 éves korra.

Több európai ország például Franciaország is a nemzeti költségvetésből finanszírozza a pedagógusbéreket - mondta Kunhalmi Ágnes MSZP-s politikus. A kormány pedig Brüsszeltől várja a megoldást. Az MSZP-s képviselő szerint a magyar oktatás legnagyobb problémája maga a Fidesz, mert a Brüsszeltől kapott uniós forrásokat folyamatosan ellopják.

Nincs utánpótlás

Most minden eddiginél látványosabban omlik össze az oktatás rendszere, mondta Barkóczi Balázs DK-s politikus. Az oktatás nemzeti ügy, nincsen jobboldali és baloldali iskola, egy új oktatási rendszerre van szükség. A pedagógus utánpótlás hiányával kapcsolatban elmondta: idén 11 278-an jelentkeztek tanárnak, közülük 6000 hallgató nyert felvételt, és ha nem számolnának az egyetemi évek során a lemorzsolódással, még akkor sem lehetne azt az elképesztő tanárhiányt pótolni, ami ma a közoktatásban jelen van. Említést tett az úgynevezett vetítési alapról is, ami 101 500 forint és ehhez kötik a pedagógusok bérét. Kiemelte: egy délutáni takarító is több pénzt keres ma, mint egy történelmet angol nyelven oktató diplomás tanár.

Felidézte Gulyás Gergely szavait, ami szerint 2025-re bruttó 778 ezer forint lesz a pedagógusok átlagbére, de valójában a DK-s politikus szerint 2025-ben a 2022-es diplomás átlagbér közelében sem járnak majd a pedagógusbérek.

A vitanapon elhangzott, hogy a kormány megvonta a pedagógusok sztrájkjogát, levélben fenyegetik és rúgatják ki azokat a pedagógusokat, akik élnek alapvető emberi jogaikkal és sztrájkolnak.

Szeptember óta az oktatás ügyéért folyamatosak a polgári engedetlenségi mozgalmak, az utcai megmozdulások, és több pedagógussztrájk is volt már. November 18-án is ismét sztrájkolni fognak.

Párbeszédet sürgetnek az iskolapszichológusok

Iskolapszichológusok szerint az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése rendszeresen előforduló jelenség lett – olvasható abban a szakmai állásfoglalásban, amit közel 300 iskola- és óvodapszichológus írt alá azért, hogy a közoktatás problémái miatt felhívják a figyelmet a gyermekek romló mentális egészségi állapotára - írta a Telex.