Völner Pál az avantgarde pénzügyi megoldásokkal államtitkár lett, majd a gyanúsításig jutott

A kedden az ügyészség által meggyanúsított és vesztegetési ügye miatt lemondott Völner Pál közéleti pályája - egykori és jelenlegi kollégái beszámolói alapján - legalább annyira ellentmondásos, mint amennyire másodvonalbeli politikusnak tűnt.

Két egykori beosztottja például teljesen ellentétes jellemrajzot adott róla:

- mondta egyikük.

- írta le a másik ex-kolléga.

Abban viszont mindenki egyetértett, hogy nem egyszer bizonyította be, hogy nehéz sarokba szorítani, vagy lehetetlen helyzetbe hozni, jóval ügyesebb politikus, mint sok más, nála jóval ismertebb államtitkár vagy akár miniszter.

Pedig pályáját - noha a Fidesz alapításában kulcsfontosságú - Bibó Szakkollégiumban kezdte az 1962-es születésű politikus, aki akkor még nem a közélet felé fordult. Miután 1988-ban elvégezte a jogi egyetemet, az APEH Pest megyei Adófelügyelőségén dolgozott, utána céges jogász lett a nyergesújfalui Eternit Vállalatnál. Később 1998-ban önálló ügyvédi irodát nyitott, amikor is bekerült a település önkormányzatába független képviselőként. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a helyi sportegyesület elnöke volt, rendszeresen részt vett karitatív akciókban. 

Igazán csak helyi ügyekkel foglalkozott, de 2004-ben részt vett a helyi Fidesz megalapításában. Viszont innentől kezdve indult felfelé politikai pályája: 2005-ben, amikor a Holcim Zrt. bejelentette, hogy egy 60 milliárdos beruházással új cementgyárat építene, akkor ügyesen "feltalálta magát" a kirobbanó konfliktushelyzetben. A szomszédos települések ugyanis nem akarták az ipari parkba épülő üzemet, mert ott veszélyes anyagok kezelésével - lényegében porrá égetésével - gyártsanak cementet. Tát és Mogyorósbánya képviselő-testülete határozattal utasította el a cementgyár létesítését, Tokodon és Tokodaltárón pedig a többi településhez hasonlóan aláírásgyűjtés indult a tervezett beruházás ellen, de közben Nyergesújfalunak sok munkahelyet és hatalmas bevételt jelentett volna az üzem.

Völner erre a képviselőtársait meggyőzte a Településfejlesztési bizottság tagjaként, hogy szavazzák meg a beruházást, de ahhoz ne járuljanak hozzá, hogy ott veszélyes hulladék égetésével állítsanak elő cementet. A projekt végül a tiltakozások ellenére is átment, néhány engedményt tett csak a cég. Az már nem rajta múlt, hogy a 2008-as pénzügyi válságra hivatkozva végül nem kezdődött meg a gyárépítés. 

A mindennapos harcokon edződött

Nem sokkal később a 2006-os választáson már a Fidesz jelöltjeként indult, de ekkor még elbukott Komárom-Esztergom megye 4. számú választókerületében, az MSZP-s Zatykó János nyert ellene, viszonylag simán. Viszont még abban az évben sikerült előrébb lépnie: az önkormányzati választások után a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés többségi, fideszes frakciója Völner Pált jelölte elnöknek. Innentől kezdve még az országos politikában is látványossá vált a tevékenysége.

Belement komolyabb csatákba az MSZP-SZDSZ-kormánnyal szemben: 2007-ben megyei vezetőként kifogást nyújtott be a szociális törvény módosítása ellen, mely a legtöbb intézményben megduplázta az idősotthonok térítési díját. Rendre csatákat vívott, hogy a kormányzat elvonta a támogatásokat a megyéktől, volt, amikor azt a játszmát is felvállalta, hogy a megyei önkormányzathoz tartozó intézményeknél megszüntette az étkezési hozzájárulást, valamint a közoktatási intézmények működési költségeinek csökkentésére hivatkozva nélkül beszántotta az OKJ-s szakképzéseket és a felnőttképzések finanszírozását is elvágta. Végig arra hivatkozott, hogy a központi kormányzat 500 millió forintot elvont a költségvetésükből, ügyesen támadta ezzel az MSZP-SZDSZ-koalíciót, napokig témát adva a Fidesznek.

Régebbi kollégái szerint viszont nem ezzel bizonyította igazi rátermettségét, hanem amikor a "semmiből" szerzett pénzt a megyei önkormányzatnak. Még 2007 októberében bejelentette, hogy 4 milliárd forintos kötvény kibocsátásáról döntött a közgyűlés az elmúlt évek hiteleinek kiváltására, valamint az uniós források pályázásához és igénybevételéhez szükséges önrész biztosítására. Az avantgarde pénzügyi megoldással Völner fele akkora kamatot vállalt, mint az elérhető és a már meglévő hitelek esetében, ráadásul a futamidő így 20 év lehetett.

- jellemezte egy akkoriban a környezetében dolgozó forrásunk, aki szerint nem egyszer rántott elő ilyen megoldásokat. 

Később, a 2010-es választási kampányban az MSZP ezt megpróbálta ellene fordítani: egy Narancsvidék című kiadványban azzal támadták Völnert, hogy regnálása alatt 5,6 milliárd forintra hízott alatta a megyei önkormányzat hitelállománya. Az Országos Választási Bizottságnál (OVB) megtámadta a kiadványt, azonban végül arra jutottak, hogy hiába csak 953 millió forint van feltüntetve a költségvetésben, a kötvényeket is lehet hitelnek nevezni. A 2014-es önkormányzati konszolidációnál végül 8,38 milliárd forintot vállalt át az állam, ami a nagyvárosok és a megyék sorában is tekintélyes összeget jelentett.

Viszont már a 2010-es OVB-határozat sem törte meg Völner Pál lendületét, mert új kampánytémát talált magának. Az MTI az év januári tudósítása szerint a Legfőbb Ügyészségen tett feljelentést miután egy birtokába került iratra hivatkozva azt állította, hogy a MÁV utasítást adott a szünetelő személyszállítási vonalakon a jelzőberendezések január 31-e utáni leszerelésére és olyan intézkedésekre, amelyek nehezítik a személyszállítás újraindítását. Megígérte, hogy a frissében bezárt vasúti szárnyvonalak újranyitását a Fidesz kormányra kerülése után felül fogják vizsgálni.

Forrásaink szerint akkoriban még nem volt teljesen eldöntve, hogy kikből áll majd az új Orbán-kormány - amelynek a megalakulását már biztosra vették a Lendvay utcában -, de a négyéves megyei csatározásaival, az ügyes kötvénykibocsátással (amire alig volt akkoriban példa máshol), valamint a MÁV támadásával felhívta magára a jövendőbeli miniszterelnök figyelmét is. Így meg is hívták egy személyes egyeztetésre, ahol már szóba került, hogy államtitkárként számítanak rá.

Viszont ekkor már erős ember volt a megyében, és ottani beágyazottsága nem kopott meg az évek alatt. Még az esztergomi önkormányzat Fideszen belüli konfliktusa sem gyengítette a helyzetét 2010-2011-ben. Ekkor derült ki például, hogy a megbukott Meggyes Tamás polgármesternek tulajdonított, az őt kritizálók fekete listájára is feltette Völner Pált az akkori sajtóbeszámolók szerint. Hogy ezt mivel érdemelte ki pontosan, soha nem derült ki.

Teljesült az ígéret, a keze alá került a MÁV

A 2010-es kormányváltás után infrastruktúráért felelős államtitkárnak nevezték ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM). Ahogy június 2-án átvette a posztot, már sajtótájékoztatón jelentette be - miután az M6-os autópályán keletkezett beszakadás egy esőzés után -, hogy a teljes ppp-konstrukcióban épült szakaszt, valamint az összes ilyen szerződést felülvizsgálják. Aztán az Orbán-kormány hosszú ideig támadta is ezt a speciális koncessziós megoldást.

Még 2010. júliusban azt is kijárta, hogy öt vasúti mellékvonalon újrainduljon a személyszállítás, amellyel részben teljesítette is kampányígéretét, valamint segített erősíteni a Fidesz-KDNP támogatottságát vidéken. Később pedig további kistérségi járatokat indított újra, még ha aztán ezek csak napi egy-egy járatpárra ritkultak.

"Jól felismerte, hogy ahol egyáltalán nem járt a busz, ott megbecsülik azt is, ha csak reggel és este, de megáll valami" - magyarázták az intézkedései politikai lényegét. Akik lapunknak jellemezték, úgy tapasztalták, hogy a közlekedéspolitikába inkább beletanult, mint mestere lett volna.

Az segítette az infrastruktúráért felelős poszton, hogy az energetikában a Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkárral volt régre visszanyúló kapcsolata, aki mindig kisegítette magyarázatokkal. Máskor pedig egyszerűen az erőforrásokra és azok ügyes felhasználására figyelt.

"Nem azzal állt neki a MÁV átalakításának, hogy bemagolta volna a vasúti közlekedésszervezést, hanem fogta a szerződéseket, ha talált egy felesleges alvállalkozót, akkor leépítette. Külön cég takarítja a vonatokat? Inkább vegyünk tisztítószereket!" - hangzott egy példa a stratégiájára, amellyel sok kormányzati presztízsfeladatot megoldott. Sokan mondták, hogy ügyesen bánt a forrásokkal, és ha fejleszteni kellett valamit, akkor talált rá pénzt, EU-s támogatásokat, ha meg kellett állapodni a gáztranzitokról, talált rá módot.

Érdekesség, hogy 2015 óta Völner Pál az elnöke a Magyar Hajózási Országos Szövetségnek is, de nem ez töltötte ki minden szabadidejét. Nem úgy fiának, aki a magyarországi dunai hajózási piac egyik fontos szereplője: a Magyar Narancs korábbi cikke szerint együtt irányítja a svájci Viking River Cruises AG (VRC) magyar leányvállalatának vezetőjével a Suzuki-gyár termékeinek úsztatásából egyre több hasznot húzó azon Mahart Portot, amelynek ő az egyik kisebbségi tulajdonosa is a Tagba Kft. révén.

Várományosa volt a miniszterségnek, de elég volt a helyettesség is

Völner végül a 2014-ben megalakult harmadik Orbán-kormányból kimaradt. Egy ideig alelnöke volt a parlamenti gazdasági bizottságnak, de komolyabb feladatot nem kapott, pedig forrásaink szerint úgy tűnt, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba kerülhet. Aztán 2015 októberében végül mégis ennek jogutódjában kapott helyet parlamenti államtitkárként, ahol Répássy Róbertet váltotta. A lapunknak nyilatkozók szerint elődjénél lényegesen taktikusabb és rátermettebb politikus, amire szükség is volt, mivel ekkor tombolt a Quaestor-ügy, valamint a devizahitelesek ügyére is megnyugtató megoldást kellett kitalálni. A magáncsőd intézményéből például állítólag Völner próbált egy elérhetőbb konstrukciót faragni, még ha ez végül nem is sikerült tökéletesre (az első években alig éltek az emberek e lehetőséggel.)

A sors iróniája, hogy gyakorlatilag ahogy kinevezték, az első, a köztévének adott interjújában már megemlítette, hogy azt a végrehajtói törvényt is vizsgálni és módosítani kell, amely most közvetve a lemondásához vezetett, és ami az állítólagos vesztegetési ügyéhez kapcsolódik. De a közvélemény jobban emlékezhet rá, hogy beleállt az uniós menekültügyi kvótaperbe, ha kellett Soros György szervezeteit és Brüsszelt is kritizálta. Viszont általában ebben a jogi érvelés jutott neki, a minisztérium háttéranyagokba is ezeket gyűjtette ki egy-egy interjú előtt. "Nem állt jól neki az, ami a Németh Szilárdnak, hogy sorosozik, meg terroristás vicceket süt el, és ezt ő is tudta" - mondta egy forrásunk.

Nem lett miniszter, de egyszer csak olyan szerepbe került

Trócsányi László igazságügyi miniszter távozása után, amikor az exminisztert a 2018-as kormányalakítás után Brüsszelben uniós biztosként képzelte el Orbán Viktor, úgy tűnt, hogy Völner futhat be a helyére.

Varga Judit sokkal jobb választás volt, mert nem kerülte a nyilvánosságot és nem állt neki jogszabályokat mondani az interjúkban, nem beszélt olyan unalmas dolgokat, mint "a vesztegetésben aktív és passzív jogi alakzatokat kell megkülönböztetni" - értékelték egy korábbi parlamenti antikorrupciós nyilatkozatát idézve, hogy végül miért kapta meg inkább a háttérpozíciót. Mások szerint ezzel a könnyedebb és közérthetőbb stílusú Vargát jól kiegészítette a szárazabb szakmaiságával az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkáraként.

Viszont így sem vonta ki magát az alól, hogy ne álljon bele médiaszereplésekben a migrációellenes témákba, a Czeglédy-ügybe, ha kellett, az ellenzék szapulásába. Élesen is fogalmazott, de a stílusához a szakpolitika jobban passzolt.

Így hiteles arca tudott lenni a Büntető törvénykönyv, a Polgári perrendtartás, vagy a Végrehajtói törvény átdolgozásának. Igazán egyik ügy sem keltett erős hullámokat, tehát sok szempontból jól hozta a feladatot.

A legtöbben pont akkor ismerték meg a nevét, amikor kiderült, hogy nemcsak az unalmasan hangzó jogszabályok kidolgozásával foglalkozik: Varga Judit miniszter a Pegasus-ügy kirobbanásakor elmondta, hogy valójában Völnerre delegálta a lehallgatási engedélyekről való döntést.

Nem igazán voltak ügyei

Bár a legutóbbi időszakban mellette dolgozók nem kívántak nyilatkozni a mostani vesztegetési ügyről, mely szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke, Schadl György rendszeresen 2-5 milliós összegeket adott neki, hogy "bizonyos kéréseket teljesítsen". Volt olyan, aki szerint ugyan a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomozásának voltak jelei, amiről azt hitték, hogy a Pegasus-ügy nyomozásával lehet kapcsolatban, de részleteket nem mondott, és senki nem erősítette meg ezt az állítást.

Csak annyi látszik ezt alátámasztani, hogy 24.hu úgy értesült, hogy a vesztegetési ügy gyanúsítottjait régóta figyelték a hatóságok, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tájékoztatása szerint a vádhatóság már szeptember 16. óta folytat nyomozást.

Azt viszont elmondták, hogy nem tartozott a hivalkodó politikusok közé. "Nem helikopterrel járt dolgozni, de még extrém drága karórákkal sem villogott" - mondták róla, hozzátéve, hogy inkább egy fiatalos jogász nagypapa érzetét kelti, mintsem újgenerációs vagyonhalmozónak látszana.

Volt olyan régebbi ismerőse, aki szerint az ügy túl "pitinek" hangzik a politikushoz képest: "sokkal ügyesebb és kifinomultabb megoldásai voltak akkor is, ha törvényekről volt szó, akkor is, ha egy szerződéssel volt problémája." Mások úgy vélték, hogy más ügyekben merészkedhet túl messzire, és ebbe csak belekeveredett, vagy belerántották.